Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1606-1611 - Városi Levéltári Füzetek 5/2002 (Győr, 2002)

Regeszták 1606-1611

941. (IV. 113-114.) Óvári (Ouarj) Mátyás deák és Barbély Péter között az esküdtek által alábbi végzés született. Minthogy Kállay György nyilvánvalóan vallja, hogy Barbély Péter részegség miatt elhanyagoló (negligens) volt, de Mátyás deák is magát más mester kezébe adta,

146 amit néki nem kellett volna megtennie, mert így az alperes által fogadott idő előtt távozott, hanem vagy a bírónak, vagy a céhmesternek tudomására kellett volna hoznia,

147 (és azok megfenyegették volna a részegsége miatt, azon kívül pedig ami nyavalyája a szemének lett, most arra ítélete lenne Barbély Péternek, ahogy ő magát és fejét kötötte volna. De mivel [a felperes] véle az időt nem töltötte ki, abból a másiknak mentsége származik. [Ugyanakkor az alperes] részegsége miatt Mátyás deáknak költségeiért fizessen 10 ft-ot, és ha ezután bármi szemfájó embert megfogad, (de a részegségétől el nem állva valami fogyatkozásba esik, higgye el, hogy akkor súlyosabb ítéletet kap).

148 Ha ő [t.i. Óváry] ezt tette volna, most más ítélet születne.

149 Az alperes a földesúr széke elé kíván fellebbezni, mert a felperes semmit nem bizonyított, ahogy ez a törvényben [a Hármaskönyv] II. rész 32. címében is áll. A fellebbezés mellett tiltakozik, szabad legyen néki később is szólnia. A felperes az uraim személye előtt azért tiltakozik, mert az ország törvényei szerint a későbbiekben bizonyítani kíván, perújítást (nouumott) kér. Az alperes titakozik, ehhez így már nem tehető a bizonyítás, a felperesnek erre mindenkor készen kellett volna állnia, és ő [t.i. az alperes] fellebbez. 942. (IV. 114.) Angarano (Ancharano) Antal Siey (Sey) Jánost ügyvédnek vallja. 943. (IV. 114-116.) Mészáros (meß.) András képviseletében törvényes ügyvédje Mészáros Ambrust pereli. - [Az alperes képviseletében] Siey (Sey) János előadja: a felperes által beadott iratokból is kitűnik, hogy Csonka (Cionka) Györgytől tartóztatták meg azt a pénzt, amit e felperes rajta keres. Azt pedig keresetében nem nevezi ő meg, hogy [az alperest] először Torkos Jánosné az ország törvénye, e város szokása szerint a bíró előtt adóssá tette, és ahogy Zsigmond (Sig.) király törvénykönyvének 19., László királynak 90. cikkelye szól, addig semmi „arestom" sem tehető, amíg a hitelező a városi bíró által magának igazságot nem szolgáltat. Az az eddigiekből is kitűnik, a fogságból azon adósság megvitelére ment ki, amit maga elé tart a felperes. Minthogy az adósságot Csonka Györgyön vették meg, és itt Mészáros (Mesz.) Andrást adóssá nem tették, azért mindebből az következik, hogy méltatlanul (indebite) vették meg Csonka Györgyön Mészárosért azt a pénzt. A felperes rajta semmit sem kereshet, ez ügyben ítéletet vár. Előtte kihúzott szó: bosszúságból. A következő szövegrész sor fölötti betoldás. A ( )-ben található szövegrész +-el jelzett lapalji betoldás kivonata. Utána kihúzott szöveg: de minthogy maga is vétkes, azért...