Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600-1605 - Városi Levéltári Füzetek 4/2001 (Győr, 2001)

Regeszták

A felperes az uraim megtekintésére hagyja, hogy bár ő, Bolla a felperes, aki emberségesen, tisztességgel megfelelt, „az adosagis oda vagion", azért nem köteles kezest állítani. Minthogy a pert Magyarországon kezdte, azt akarja, hogy itt is végződjön. Ezért sem tartozik kezest állítani. Tehát: feleljen a keresetre. Az alperes tiltakozik ezen vallás miatt, hisz a felperes maga mondotta, hogy győri jószágát eladta, és minthogy felperes, azért rá is vonatkozik: ha a felperes valamilyen városban, faluban, bárhol is perel és ha ott öröksége, vagy jószága nincs, az ország törvénye és a szokás szerint kezest kell állítania, kiváltképp ilyen összeg esetében. Minthogy a felperes 1456 ft-ot követel, ezért is kéri a kezes állítását. Más oka az ennek, hogy megtörténhet egy széksértés, avagy rágalmazás, és az alperes az ő költségét, kárát hol tudná keresni, hisz már ezelőtt is néhány száz forintot költött, ha a felperes kezest nem vet. Ezt követően ő sem halogatja a feleletet. A felperes szerint, ha az uraim úgy akarják, akkor az alperes feleljen ez ügyre, mert őfelsége csak a törvényhozást parancsolja, a kezes állítását nem. Minden az uraim eljárásától függ, de a felperes őfelsége parancsához tartja magát, tiltakozni is kész. Az alperes nem fogadja el az érvelést, a felperesnek már az összeg nagysága miatt is kezest kell vetnie, és idegené is. Tiszteli őfelségét, de ő azt írja, „Igasag légien", de őfelsége a törvényből senkit ki nem vet. Minthogy e város igazsága, törvénye az, hogy kezest kell állítani. A káptalan urai és a bíró kész a törvényszolgáltatásra, és a megjelent alperes is megfelel a fentiek után. A felperes a fentebbi érvelését adja elő. Végzés: Ludovicus Angarano köteles megfelelni, [Bolla] Ferenc e perben felperes, keresete pedig tisztességében és adóssági ügyben van, és keresetéből kitűnik, kell-e kezesség, vagy sem. Az alperes tiltakozik, nem tűnik az ki, hogy magát szabad akaratból bocsátotta e perbe, szabadjon néki a parancs és a kereset tartalmáról, illetve több más dologról vitatkozni. Az alperes tisztességgel, nagy alázattal követi Mátyás [főjherceget és az ő parancsát, amit a győri káptalan uraira hozott Bolla Ferenc, amiről őfelsége alázatos jobbágyaként a következőt mondja: a parancsnak engedelmeskedve eljött, de minthogy a felperes a rendes bíróját, a személynököt (personalis) elhagyta, és több más urat is, akik a felső táblán az ország bírái, „attól kellet uolna hozny, ha valamy neheztelese lett uolna", és annak felülvizsgálata őfelsége táblájára mehetett volna, hisz ők Magyarország főbírái, de minthogy őket hátrahagyta és valaminő méltatlan panasszal őfelségét kereste meg, méltatlankodás miatt ítéletet kér a felperesről. A parancslevélben hozott becsületsértő szavak (ignominosa verbum), továbbá ugyanebbe befoglalt kisebb panaszkodások egyik oka az, hogy Olaszországban az anyát és atyafiait nevezi, akiket ide nem idézett törvénybe. Az alperes amiatt is tiltakozik, hogy a felperes kivette őfelsége parancsát, amire meg kell felelniük. Tiltakozva mondja: őfelségét követi, de ez a parancs rendkívüli, azért le kell szállania. Méltatlan hírről, hogy őfelsége előtt a parancsolatban valami adósság kapcsán Hieronimus (Jeronimus) Gelffot emleget, elmondja,