Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600-1605 - Városi Levéltári Füzetek 4/2001 (Győr, 2001)

Regeszták

hogy az méltatlan előterjesztés, mert erről Pozsonyban az ítélkezést elhagyta, amit az ő esküjére hagy. A méltatlanság másik oka: az alperes felet a felperes őfelsége előtt nyelvével meggyalázta, amiről a Hármaskönyv II. része alapján nyelvváltságban való elmarasztalással ítéletet vár. Ugyanis azt mondta, hogy Győrött a felperes az alperessel már törvényben volt, és az elől el akar távozni, eképpen csalárdan kívánna élni. Erről pedig jól tudják a bíró és a tanács urai, hogy az alperes inkább több marhát, posztót, bort hozott, házat vásárolt, semmint, hogy Győrből el akart volna menni. A bor és a posztó adásvétele jól megy, ha tehát Olaszországba is menne, vissza fog jönni. Ezért is kéri a nyelvváltságot. A parancsolatnak is le kell szállania, mert a törvény a főbírák előtti pereskedést mondja ki, ott kellett volna ilyen értelmű parancsot kérnie. Mindazonáltal őfelsége is úgy írta, „hogi ha igy vagion az mint Bolla Ferenc panaslot... ", de a tiszteletreméltó bírák látják, hogy másképpen van az, semmint ott mondotta. Ezért a méltatlanságról, hogy őt a másik fél őfelsége, továbbá a káptalan urai, és a bírák előtt nyelvével megkissebbítette, ítéletet kér. Tiltakozva mondja és kéri, hogy a továbbiakban is vitatkozhasson. A felperes ünnepélyes tiltakozással kijelenti: az alperes ne távozzon el az ő keresetétől, hanem arra feleljen, vagy az ország törvénye szerint a másolatát kérje. Az uraimra bízza, hogy az elhangzottakra kell-e felelnie. Az alperes szerint a felperes nem védi őfelsége herceg urunk, Mátyás főherceg jelenlétében panaszát. Azért, mert a felséges a parancs tekintetében nem oltalmazza magát, annak le kell szállania. Hiába vallja úgy a felperes, hogy ez az ő keresete, az alperes pedig feleljen meg mindenre, az alperes a szokott szükség szerint megfelelt, ítéletet vár. Ahol pedig a felperes azt kívánja: egyenesen feleljen, ő, őfelsége parancsára ezt megtette, hiszen a törvény a parancsolaton alapul. Ezért ha az alperes leszállítja a parancsot, az egész pernek le kell szállania. Végzés: köteles az alperes „az derek feleletre" menni, avagy vegye mását [a keresetnek]. A fölül megírt kifogásoknak békét kell hagynia, és minden kitűnik, hogy az per leszálljon-e avagy sem, ha a „derekfeleletre" kerül az ügy. Az alperes tiltakozik e végzés miatt, nem tűnik ki, hogy ez ügyben magától egyetértésre menne („sponte in illám conscencisse"), és fellebbez, avagy kedvezőbb végzést kér, és hasonló tiltakozásokkal mondja: ne lássék az, hogy perbe eresztette magát, amint azt föntebb megíratta, hanem tudományt tesz arról az alperes, hogy a felperes Bolla [Ferenc] itt Győrött (georeött), Szeöch (Zseöch) Benedek győri bíró és több hites urak, és a vitézlő nemes uraim, úgymint Pázmán Ferenc, Szombathelyi (Zombathely) Péter deák, Bornemissza Márton és több más előtt az alperes Angarano Lajos idéztette és „hoza felelt ky mellet az obligatoriat ado leueletis neuezte", azért azt kívánja, hogy ez utóbbit keresete mellé rögtön beadja, hogy ő mindkettőre együtt felelhessen. A felperes szerint az alperes a kereset érdemében semmit nem szólt, olvastassák meg az előbeszéd (preambulum), és ott leírta, hogy is kezdődött e dolog, miért is csak most hívta törvény elé Lajos uramat. Tudni illik Olasz (Olas) György jószágát a felperes adósság miatt kereste, amit addig a jószág fellelési he-