Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600-1605 - Városi Levéltári Füzetek 4/2001 (Győr, 2001)

Regeszták

bírságként arra vessenek ki, aki őt megfogatta, ahogy az Zsigmond császár törvényének 13 . cikkelyében van. Az alperes [képviselője] Nicolaus Frisel mind a keresetnek, mind az összes előadott [dolognak] másolatát kéri. A felperes képviseletében Péter deák (Ptrs. Ltrs.) a kifogásoknak nem ad helyet, az alperes „felelien az derek dologhoz". A tiszteletreméltó törvénytevő urak - amennyiben az megkívántatik - a bizonyításokat fogadják el, mert azokból kitűnik, ki is a bűnös, és hogy a [felperes az alperest] méltatlanul idézte-e törvénybe. Minthogy a [felperes] e helyen bírói hatalom alá tartozik, az [alperes] annak módján feleljen az dologra.

24 Az alperes ügyvédje azt kívánja, hogy a felperes mondja meg, kinek is a foglya [az alperes]. Végzés: a törvénykező urak úgy ítélik meg, hogy a felperes félnek válaszolnia kell arra, kinek is a foglya az alperes. A felperes előadja: az olvasókanonok (lector) úr a prépost képben fogatta el [az alperest], „miuel hogy ruhaiatt haza hostak volt az Actornak, ö maga peniglen nem volt". Tehát: az urak azért fogatták meg, mert úgy hallották, hogy az alperes Vidak Benedeket megvagdalta. Az alperes mégis tiltakozik, és azt kívánja, minthogy a felperes azt irattá feleletéhez, hogy szabadjon néki előadásához „hozza adni es vennj", ezért számára is szükséges, hogy most nyilvánítsa ki, mit hagyott meg a feleletéből és mit akar hozzáadni, ugyanis az alperes meg akarja látni, „ep lehete az felelett auagy nem". A felperes nem fogadja el a kifogást, ugyanis feleletét írásban adta be. Ezért ahogy akarja, feleljen meg. [A felperes] azért is tiltakozott, mert [az alperes] feleletét meghallva szabadjon néki a korábbi, írásban tett előadását kiegészítenie. Az alperes ügyvédje szerint a felperes tudomást tett arról, hol és minemű sebet kapott, magát nemes embernek mondta, és kijelentette: [a rajta esett sérelmet] 400 ft-ért sem vette volna fel, amit nem írhatott volna le, mert a nemes ember „eleuen dya" 100 ft, a halotté pedig 200, amint az a [Hármaskönyv] I. rész 2. címben

250 írva van. De mindazonáltal a hamis vádaskodásról (calumnia) tudomást tesz, mert ha esett is volna valami rajta, önmaga bűnössége miatt kemény veréssel megfizetett. Mert, ha a két fél között bármi háborúság történt volna, a felperes az alperest nagy doronggal verte. Az alperest két ember; Szeöch (Zseöch) Ferenc és Szeghy Mihály tartotta. Őt [a felperes] addig verte, amíg akarta. E vereségért, a rajta esett sebekért megfizetett. Ezért, ha [a felperes] törvényesen kívánja keresni, nem kellett volna önmagának, saját kézzel elégtételt vennie. Ha ezt tagadná, úgy az ő esküjére hagyja oly módon, hogy szabadjon az akkor ott lévő emberektől, úgymint Tolnay Jánostól kérdezni. E verés miatt az alperes haja kihullott, keze sebes lett, nehezen gyógyította meg magát. 249 A felperesi érvelés visszatérő szófordulata az, hogy az alperesnek azért is felelnie kell a másik fél keresetére, mert az a felperes. 250 A jegyző először a „ titulus " helyett „ libra "-t akart írni.