Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600-1605 - Városi Levéltári Füzetek 4/2001 (Győr, 2001)

Regeszták

Hans Iglyre]. Másodszor, a tanúbizonyításokból az is kitűnik, hogy a meggyilkolt személy dolgára ment volna, de Mihály szólította vissza. így tehát nem védekezés, hanem nyilvánvaló gyilkosság történt. Az Isten és a természet törvénye szerint fejért fejet, ezért úgy ítélték meg, hogy [az alperesnek] feje vétessék. Az alperes őfelsége elé kíván fellebbezni. Végzés: a fellebbezés nem lehetséges, mert a generális kapitány úrhoz és nem máshoz jár a fellebbezés, még más végekből is, és itt is szakad vége. Aki pedig őfelsége elé kíván fellebbezni, az más eset, annak „keblekben khellene ö fölsege mandatuminak lenny ". Tehát, ugyanaz a végzés, mint fent volt. Az alperes tiltakozik ezen végzés miatt, az ország törvénye szerint e pert át kellene tétetni, ahogy az nyilvánvalóan a Hármaskönyv III. rész 36.

226 címében is írva van, „hogi minden törueniek valameliek embernek kett fel közöt ciak

227 az ö maga semelienek hityre nem hagiatatik, hanem bizonsagra megien, es az bizonsag vian megien véghez az tömény, transmitani kell... ". Itt, ezen helységben a generális kapitány úr a fő, aki elé más végházakból is a fellebbezés jő. Ezen fellebbezéseknek vizsgálatával nem korlátozhatja [az alperes] jogait, hanem a királyság törvénye szerint, amit őfelsége az országgal elvégzett, minden per áttétessék azon kívül, amit az ember maga személyére nem hagyatatott. Tehát, peráttételt kér és erről törvényt vár. Végzés: a fellebbezés felől ugyanúgy ítéltek mint föntebb, mert ez nem csak egyféle gyilkossági per, hanem a végház frángja szabadságának megtörése is, melyben mindkettőért fő vételt és halált érdemel. A törvény szerint hivatkozott hely nem szól a gyilkosságról és a véghely frángjának megszegéséről, hanem valami jószág dolgáról. Tehát, minthogy ezen ítélkezésük a generális kapitány úr őnagysága elé megy, azért ők egyező akarattal elé bocsájtják a fellebbezést. Őnagysága szabadon dönt arról, hogy a fellebvitelt őfelsége

228 elé bocsátja, avagy nem, de ezt e [bírói fórum] nem teszi meg. 1604. március 12. 397. (III. 6.) Komáromy István, Palotay István, Pázmán (Pasman) Ferenc, Bornemissza (Bornemisa) Márton, Öttvös (Ottues) János, Posztos (Postos) Bálint, Teöreök István, Vitay Márton, Barbély Orbán, Vas János, Balogh Gergely, Sokoroy (Szokhoroy) János, Szabó Mihály, Balkha János és a bíró úr, a tizenkét tanácsosa előtt tett törvények. 398. (III. 6.) Az alperes Bodo Ádám, Nicolaus Friselt ügyvédnek vallotta Szabó János ellen, és minthogy megértette a felperes fél fölöttébb nem csekély előterjesztését, azért a keresetről és a mostani tárgyalásairól másolatot kér. - A A jegyző először 38. címet írt. Sor fölé írt, betoldott szó. A szó sor fölé írt betoldás.