Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600-1605 - Városi Levéltári Füzetek 4/2001 (Győr, 2001)

Regeszták

minden költségének ő az oka. Azért, ha az elkövetkező tizenötöd napra nem lesz kész, minden halogatás nélkül [a Hármaskönyv] II. rész, 72. címe szerint ítéletet mondanak a felperesre. 1603. június 7. 207 318. (III. 21.) 7 f." Pribék Ambrus „fogata volt megh ...az vaig hazait ad tőle 1603. június 10. 319. (1.362.) Lakatjártó (Lakatt Jarto) Péter a város polgára lett. 1603. június 13. 320. (II. 120-121.) Komáromi Kádas Györgyné, Csepregy (Ciepregy) Mihályt ügyvédnek vallotta a Tolnay János deák (Ltrm.) elleni perben. Előadja: Hamar János jött Komáromba, és ott nem idézéssel, hanem hivatalosan kereste Kádas Györgynét, Katalin asszonyt azért, mert az ő sógora, Horvát (horuatt) György néminemű marháért, amiért az ő gyerekei rabságban vannak, a török kezese lett, és azok addig ki nem szabadulnak, amíg azon javaknak az ára megtérítésre nem kerül. Ott az az ítélkezéshez kezdtek, de mivel Horvát (horuat) György Tolna város homályos tartalmú levelével bírt, annak helyet nem adtak. De ott az uraim őket a gyermekek rabságára tekintettel őket az egymással történő megegyezésre felszólították. Akkor a náhai Kádas György semmiképp sem akart megalkudni, „hanem vestere tekhentuen az vraim kheoniergeset" tiltakozás alatt engedett azok szavának. Azután mentek Capata Ferenc házához, és ott Capata és Varga Gergely közöttük 31 ft 25 d értékű két vég posztóban, egyike karasia, a másika „khesnicer" végzést tettek közöttük. De minthogy sem társa, sem szolgája nem volt, miként kezese sem, azért a posztó ára most is nála [ti. tolnai Horvát Györgynél] van. Ezt követeli rajta [a felperes], mert a gyermekek kiváltása sem történik meg, amivel magát Horvát György mentette. A tanúvallomásokból az is kitűnik, hogy a [gyermekek] egyike az [ügy] előtt esztendővel halt meg, tehát méltatlanság történt rajta, visszaadást kér. Az alperes képvisletében Nicolaus (Noc.) Frisel a felelet megértéséről szólt, de mivel őt [a felperes] meg nem szólította, a város törvénye szerinti végzést kér. Végzés: az alperesnek felelnie kell, mert az első kérelmi szakban meghallgatta a felperes keresetét és akkor bizonyítást kívánt tőle. Bizonytalan datálás, 1604. júniusi bejegyzések között található. A jegyző először június 23-at írt, majd áthúzással javította.