Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600-1605 - Városi Levéltári Füzetek 4/2001 (Győr, 2001)

Bevezető

Dallos, Kapra, Pesty, Torkos, Tolnay családok), akik mind a város, mind a vármegye közéletében és a hivatalviselés terén is meghatározó szerephez jutottak. 13 A feltörekvő, vagyonos - szűcs és szabó szakmák mellett döntően mészárosokból, tőzsérekből álló - nemesített polgárság („nemespolgárság") mind Győr város, mind a vármegye tekintetében a környező törvényhatóságokhoz képest egyértelműen speciális helyi társadalmi réteget képviselt, amely gyakran családi-rokonsági szinten szorosan összefonódott a városi katona (és kereskedő), illetve városba költözött külföldi kereskedő családokkal. A vizsgált időszakból tán legismertebb a városi és vármegyei és gazdasági elitet rokonsági szinten összekötő Dallos-GrebechyKéthelyi-Angarano, illetve Kapra-Torkos és Beccaria rokonság.^ Amint már fentebb is esett róla szó: a regeszták többször is szólnak alkalmi kereskedelmi társaságok létrejöttéről, jelzik, Győr a szarvasmarha kereskedelem mellett a só kereskedésben is jelentős szereppel rendelkezett, miképpen már csak az erődvárosban tartózkodó katonaság ellátása végett borkereskedésére vonatkozóan is információkat kaphatunk. A szétszórt adatok nagyobb összefüggésekben történő elhelyezését meghatározó feldolgozások segítik, amelyek egyben kijelölik a 16-17. századi Győr nagytérségi, nemzetközi kereskedelemben betöltött helyét, funkciórendszerét. 15 A városi jegyzőkönyvek a város igazgatásának, az abban résztvevő személyek meghatározásának is fontos forrásai. A regeszták használója szerencsés helyzetben van, ugyanis a 17. századi bírói archontológia Szávay Gyula közlése utáni kiegészített, korrigált modern változatban a kutatók rendelkezésére áll, és egy alapvető tanulmány az önkormányzat hatáskörét, legfontosabb egykorú problémáit, 1J A 16. század végi, 17. századi város társadalmáról, annak átalakulásáról nagy forrásbázison, gazdag adatolással: Gecsényi Lajos: Gazdasági és társadalmi változások Győrött a 16-17. század fordulóján, In: Tanulmányok Győr és vidéke történetéből, Szerk.: Gecsényi Lajos, Győr, 1978. (továbbiakban: Gecsényi 1978.) 5-21. p., (Jő.: Katonák és polgárok a győri végvárban a XVI-XVII. században, In: Hadtörténelmi Közlemények, 31. 1984. 4. sz. 664-686. p. ^ E családi, rokonsági kapcsolatokra bő információt ad: Gecsényi 1978. 14-18.p. Az említett családi kapcsolatrendszerek genealógiai táblázatát leközli: uo. 17. p. ^ Elsősorban a szarvasmarha kereskedelemre, de kitérve a borkereskedésre, jegyzetekben a sóra is: Gecsényi Lajos: Die Rolle der Stadt Györ (Raab) im Ost-West-Rinderhandel im 16.= 17. Jahrhundert, In: Burgenland in seiner pannonischen Umwelt, Festgabe für August Ernst, Red.: Prickler, Harald, Eisenstadt, 1984. (Burgenländische Forschungen, Sdb. VII.), S. 84-93., (Jő.: Győr kereskedelmi szerepének változása a 16. században, In: Arrabona, A győri Xántus János Múzeum és a megyei múzeumi hálózat évkönyve, 26-30., Szerk.: Dávid Lajos anyaga alapján Filep Antal, Dominkovits Péter segédletével, Győr, 1991. ( továbbiakban: Arrabona 26-30. 1991.) 23-43. p., f/ó'.: Győr kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a XVII. században, In: Győri Tanulmányok, 13. 1993., Szerk.: Farkas Szilveszter-Bana József-Horváth József, (Győr), 103-118. p. A rabkereskedelemre: Gecsényi 1978. 6. p. Egy familiárisi kör ez irányú tevékenységére: Varga J. János: Gefangenenhaltung und Gefangenenhandel auf dem Batthyány-Grundbesitz im 16. -17. Jahrhundert, In: Burgenländische Heimatblätter, 57. 1995. H. 4., S. 145-162. A téma legutóbbi országos összefoglalása. Páljfy Géza: A rabkereskedelem és rabtartás gyakorlata és szokásai a XVI-XVII. századi török-magyar határ mentén, (Az oszmán-magyar végvári szokásjog történetéhez), In: Fons, 4. 1997. 1. sz. 5-78. p.