Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

X. Fasizmus, nácik és a II. világháború

A nemzetiszocializmus vidékünkön írásunkkal, amely a magyar nemzetiszocialista mozgalom létrejöttéről és elterjedéséről szól, nem a párt egykori — és sajnos különböző mozgalmak, csoportok által ma is felelevenített — eszményeinek kívánunk hangot adni, ellenkezőleg! Figyelmeztetni szeretnénk az újracsírázó veszélyre. A cikkben szereplő információk, tények és mellékletek zöme eddig nem látott sajtónapvilágot, mivel ezek korábban zárolt és titkos levéltári anyagok voltak, amelyhez csak belügyminisztériumi engedéllyel lehetett hozzájutni, még kutatás céljából is. Szociáldemokrata, vagy kommunista volt korábban a győriek zöme. Hindenburg a weimari köztársaság elnöke 1933. január 30-án Adolf Hitlert bízta meg az új birodalmi kormány megalakításával. Hatalomra jutásakor Európa összes országában ismertté váltak a nemzetiszocialista eszmények, és mindenütt gyors ütemben szerveződtek a pártocskák, csoportok. Hatására Magyarországon is megalakultak a horogkeresztes pártok. Bár a magyarországi nemzetiszocialisták saját történetírásukban 1932-t nevezik mozgalmuk induló évének, igazi mozgalommá csak 1933 után szerveződtek, amikor Hitler és elvbarátai magukhoz kaparintották a hatalmat. A húszas évek végén ugyan létrejött egy olasz fasisztákat utánzó „Fascista Munkások Szövetsége" nevű szervezet, de saját bevallásuk szerint létszámuk 1928-ban is alig érte el az 1800 főt. Érdemes röviden szólni a „Fascista" szó eredetéről is. A kifejezés az ókori Rómában használt „Fascez" szóból származik. A Fascez egy szimbólum volt, ami vesszőnyalábba szúrt bárdot alkotott. A római testőrök vitték vállukon a néptribünöket kísérve, s azt jelképezte, hogy egy vesszőt el lehet ugyan törni, de a vesszőnyalábot {vagyis a népet) már nem. Az első német mintájú Nemzeti Szocialista Párt, Szász Béla és Csomós Miklós vezetésével szintén 1928-ban szerveződött meg. A Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye területén mindvégig gróf Pálffy Fidél nemzetiszocialista mozgalma volt a legerősebb. A gróf úr pártját először még 1932-ben Mosón megye községeiben szervezte meg. Mint dunakiliti birtokos, nagy tekintélynek örvendett. Tekintettel a többnyelvű lakosságra, plakátjait egyszerre három nyelven: magyarul, németül és horvátul nyomtatta ki. A Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspárt győri csoportja 1933. január 6-án alakult meg. A Katolikus Kör dísztermében (a mai Lloyd épületében) 23, zömében 25-30 év közötti iparossegéd hozta létre a helyi szervezetet. A községi szervezetek többsége április végén és május elején jött létre. A főispán 1933. május 18-i bizalmas jelentésében beszámolt arról, hogy a vármegye és Győr város területén a horogkeresztes mozgalom alkalmas talajra talált és annak terjedésével számolni kell. A szervezésben Győrasszonyfa, Bácsa, Győrszentiván községekjártak az élen. A mozgalom kezdeti gyors terjedését az is elősegítette, hogy a kormány nem akadályozta a szervezkedést. A munkanélküliség tovább nőtt. A horogkeresztes agitátorok mindent megígértek, adócsökkentést, fizetésemelést, földosztást.