Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

X. Fasizmus, nácik és a II. világháború

A fenti ígéretek csábítására Bácsán például a fél falu belépett a horogkeresztes pártba. Válogatás nélkül mindenkit felvettek, mert a fő cél, hogy minél nagyobb tömeget tudhassanak maguk mögött. Bácsán, Győrszentivánon háromszázra tették a beszervezettek létszámát, míg a kisebb községekben körülbelül 20-30 volt a tagok száma. A győri Lloyd nagytennében 1933. június 29-én zászlóbontó nagygyűlést tartottak. Itt megjelent minden jelentősebb testvér, aki számított a mozgalomban. Meskó Zoltán országos vezér, országgyűlési képviselő és gróf Pálffy Fidél dunántúli vezér. Bejelentették a szervezés folytatását. Megtették Győrt a Dunántúl horogkeresztes központjának és helyiséget béreltek a Lloyd emeletén. Ezt követően öt helyi csoport jött létre Győrben {belvárosi, gyárvárosi, nádorvárosi, révfalui, újvárosi). Az újvárosi csoport július 15-én tartott tagértekezletet, melyen hetven fő jelent meg. Györkös István a horogkeresztes mozgalom fejlődését ismertette, és a hitlerizmust dicsőítette. Megemlítette a Koestlin-gyári helyzetet, ahol a munkásokat aszerint válogatták, hogy horogkeresztes-e vagy sem. Györkös szavaival bemutatva: „A horogkeresztes mozgalom nem várhat programja megvalósításával hosszú évekig, hanem gyors cselekvésre van szükségünk, ezért minden tag legyen egy-egy vezér is és szervezzen lelkes tagokat. " Feltűnő, hogy a megyében a beszervezettek közül korábban sokakat, mint szociáldemokratát és kommunistát ismertek. A győriek többsége közülük került ki. A pártban kezdettől fogva képviselték magukat a „kisegzisztenciák" és az értelmiség, az „ intelligencia ". Falun sok egykori kisgazda is tagja lett a pártnak. A horogkeresztet 1933. szeptember 6-án a m. kir. belügyminiszter 145.500/1933. B. M. sz. körrendelete betiltotta. Ezután alkották meg a hazai nemzetiszocialisták a nyilaskeresztet. Ennek kezdetben számtalan „szebbnélszebb" változata létezett. A mozgalom 1934-ben lehanyatlott. Fénykorát 1938-39-re tehetjük, a nemzetiszocialisták ekkor váltak a vidék legnagyobb ellenzéki pártjává. Az 1944-ben német segítséggel hatalomra került gyalázatos nyilaskorszak jelentette a nemzetiszocializmust. Sajnos, a közismert gazdasági nehézségek miatt, úgy hazánkban, mint egész Nyugat-Európában ismét újjáélednek az egykori torz, veszélyes nemzetiszocialista eszmények. Mindannyiunk érdeke, hogy csírájában fojtsuk el ezeket!