Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

IV. Vallás

Földrengés ellen Szent László A győri székesegyház legértékesebb kincse Szent László király fejereklyéje, a herma. Náprági Demeter 1607-ben hozta Erdélyből. Utóbb ő lett Győr püspöke, s végrendeletében a győri székesegyházra hagyta a hermát. Egy borzalmas földrengés után, 1763-ban Zichy megyéspüspök úgy rendelkezett, hogy a legközelebbi vasárnapon, november 28-án ájtatosságot tartanak a székesegyházban. Az eltelt két évszázad alatt napjainkig tartó hagyomány lett a Szent László napi körmenet. Szent László ünnepén a városplébános kötelessége volt a körmenet vezetése, mivel a papság és a nép a szent királyt különleges pártfogónak választotta a földrengés ellen. A hermát a kispapok vitték. A körmenetet a város 1919 nyarán, a Tanácsköz társaság idején is megtartotta. Ettől kezdve az ereklyét a győri polgárok vitték. Ez a megtiszteltetés és elismerés annak a bátorságnak és helytállásnak szólt, amit a győri polgárok a proletárdiktatúra alatt megrendezett körmenettel vállaltak. A rendszerváltás lehetővé tette, hogy e régi hagyományt felújítsák. A Szent László Társulat, mely a nagy király emlékének ápolását tűzte ki céljául, 1863-ban alakult meg, s 1891-ben már 225 tagja volt. A második világháború az akkori Király utcát {ma Alkotmány utca)

4 a város kisgyűlése Szent László király utca névre keresztelte át. Győr, szab. kir. város törvényhatósága 1940. november 17-én ünnepi díszközgyűlést tartott Szent László király születésének 900. évfordulója alkalmából. Egy évvel később pedig városunk Szent László-emlékérmet alapított. Az emlékérmet azok kaphatták meg, akik a város ügyeinek érdekében értékes munkásságot fejtettek ki, s a város törekvéseit ezzel hathatósan támogatták. Ungvár thj. város törvényhatósági bizottsága javasolta Szent László napjának nemzeti ünnepé avatását. Városunk természetesen támogatta a javaslatot, amelyet az egész országban együtt tárgyalták egy másik, furcsa törvényjavaslattal, Budapest nevének megváltoztatásával. A javasolt név a Buda, Budavár volt. Az indoklás több érvet is felhozott a névváltoztatás mellett, „A keleti ismeretlenség homályából előtűnt Bukarestnek neve, azóta a két várost rendszeresen összekeverik az egyforma hangzás miatt", többször előfordult, hogy tévedésből egymás postáit kapták meg. A Pest különben is szláv eredetű, jelentése kemence. Kidolgozták a pestelenített Buda címerét is. A legkülönösebb érvet idézem: „A Buda név egyébként is igen kellemes hangzású japán szövetségeink és az egész kelet fülében, mert ez a név egyezik a nagy vallásalapító, Buda nevével, akinek nevét nálunk tévesen, az angol helyesírás betűszerinti olvasásával Buddhának ejtik, holott nevének négyszázmillió keleti ember által való kijelentése pontosan egyezik a magyar Buda név kiejtésével. " A két törvényjavaslatot még a nyilas rendszer alatt is tárgyalgatták, de törvény nem lett belőlük. Győr város önkormányzata megfontolás tárgyává tehetné, hogy Szent László napjának nemzeti ünneppé nyilvánítását a parlamenti képviselőink útján 4 Most ismét Király út.