Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

IV. Vallás

szorgalmazza. Amúgy is kevés az európai népekhez képest az ünnep országunkban. A Szent László-emlékérem visszaállításával

5 az önkormányzat ismét tiszteleghetne a nagy király emlékének és a Pro Urbe kitüntetés mellett lenne egy olyan emlékérmünk, amivel a városunkért legtöbbet tevőket méltóképpen megjutalmazhatnánk. Szent László nyomában Sokak szerint a magyar az egyetlen nép, amely a kimagasló személyek halálának évfordulóját megünnepli. De bármiként is vélekedjenek rólunk mások, szokásainkon aligha fogunk változtatni. Az 1995-ös esztendőben Szent László király halálának 900. évfordulójáról kell megemlékeznünk. A győri székesegyház legértékesebb kincse Szent László király fejereklyéje, a herma. Győrbe kerülésének történetét már sokan feldolgozták. Ismeretes az is, hogy az 1763-ban pusztító földrengés után, a megyés püspök által kiadott rendelet óta tartanak körmenetet. A nagy király kultusza a mindenkori politikai helyzetnek megfelelően alakult. Most egy sajátságos megemlékezést idézünk fel, amiben 1940-ben részesült. A második világháború már fél Európát lángba borította. A magyar nép tudta, a világégésből nem lehet kimaradni. A születésének 900. évfordulóján rendezett díszközgyűlés ezt a hangulatot tükrözi vissza. Részlet dr. Jordán János törvényhatósági bizottsági tag beszédéből (Győr, 1940. november 17.): „ Vitéz volt, és mert az ősi dicsőség pogány egén ott ragyogtak a hősök, — a régi vitézséget Szent László önmagán tüntette fel és ezzel szívén ragadta a nemzetet — és ennek eszménye lett László. Dicshimnuszokat zeng róla a legenda és alakjába beleszövődik a keresztény lelkesülés minden nagy gondolata. Helyreállítja a tekintélytiszteletet, s megtanítja az emberben becsülni az embert. És aki szent volt életfelfogásában és lényében: szentté teszi a törvényt, a munkát, az ekét, a fűrészt és megalapozza a becsületes munka jutalmát. Ezek a Szent Lászlói jellemvonások és cselekedetek köteleznek. Ez az áldozatos, nagylelkű munka és hazaszeretet parancsolólag hat reánk, ma: a 900 éves fordulóban. Nézzünk csak körül! Tervszerűleg ingatják meg az emberekben a tekintély tiszteletét. Van-e ma gyermek, aki nem akar mindent jobban tudni, mint az apja? Van-e tanuló, aki nem okosabb a mesterénél? Van-e katona, aki nem okosabb a tisztjénél? Van-e polgár, aki nem tudná jobban vezetni az országot, mint a kormányzó férfiak? Annyit beszéltek az emberek fülébe szabadságról, önrendelkezési jogról, az egyéni szuverenitásról, hogy az ember végre el is hitte, hogy aki szót fogad és elismer 5 Győr városa a rendszerváltozás után visszaállította a kitüntetést.