Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

I. Polgármesterek, közigazgatás, önkormányzat

Az egész szabályrendeleten ellenszenv vonul végig a kutyák iránt, holott Győrött veszettség! ebmarás hosszú évek óta nem fordult elő és ínég kevésbé veszélyeztethető ez a jövőben, amikor a kötelező és szigorúan keresztülvitt oltás a betegség terjedését a legkisebb mértékre szorítja. Ez az ellenszenv a farkas kutyákkal szemben még különösebb formát is ölt, mert majdnem dúvadnak tüntetni fel a szabályrendelet. Holott alig van tanulékonyabb és ragaszkodóbb állat a farkas kutyánál, amelyekből a legjobb rendőrkutyák kerülnek ki és amelyek természetéhez különben hasonlítanak a komondorok, dogok és mások, úgy hogy nem indokolt a farkas kutyák megkülönböztetése. Tisztelettel kérjük mindezeknél fogva a Nagyméltóságú Belügyminiszter Urat! Kegyeskedjék az eb tartási szabályrendeletet azon részeiben megváltoztatni, amely az adótételekről intézkedik és kegyeskedjék elrendelni, hogy a kedvtelésből tartott kutyák adója úgy, mint eddig évi 10 pengőben hagyassék meg, mellőztessék az egynél több kutyáért a kettős adótétel és hagyassék ki a szabályrendeletből a farkas kutyákról szóló külön intézkedés. Győrött, 1937. január 8-án. " „Hol vannak a régi álmodozók?" Győr, a romváros élni akar Győr város önkormányzati testülete hosszú távú fejlesztési tervet készít. Várják a polgárok ötleteit, hasznos tanácsait. Ami az ötleteket illeti, bőven meríthetünk a múltból. Az 1809-es francia ostromot követően a várost körbeívelő várfal romhalmazzá változott. A fal egyébként már korábban is akadályt jelentett a város terjeszkedésében. Felújítása értelmetlen lett volna, hiszen egy korszerű tüzérségü hadseregnek ez nem okozhatott komoly gondot. A várárokban csordogáló víz nyaranta elviselhetetlen, bűzös pocsolyává változott. A városi hatóságok többször kérték a királyt, 7. Ferencet és a helyi katonai parancsnokságot, hogy engedélyezzék a fal lebontását, a pocsolyák betemetését. Az engedélyt megadták, így elkezdődtek a nagyszabású munkák. A bástyadöntő bizottság kidolgozta az új utcanevet, amit a fal eltüntetése után kívántak kialakítani. A munka tetemes summát igényelt. Kitalálták, hogy hat évre adósleveleket bocsátanak ki. Kérték a polgárokat, hogy felesleges pénzükkel, ingyen fuvarral támogassák a munkát, s fogadjanak fel „minden fizetés nélkül napszámosokat". Megígérték, hogy az adakozásban jeleskedők névjegyzékét külön nyomtatásban megjelentetik. Történt mindez 1820-ban. 1945-ben a város ismét romokban hevert. Országos viszonylatban a háborús romvárosok sorrendjében a negyedik helyre került. Felrobbantották mind a tíz hidunkat. Megsemmisült 263 épület, súlyosan megrongálódott további nyolcszáz. De Györ élni akart. Az új polgármester, Udvaros István nagy terveket szőtt. A várost kettészelő és közlekedését megbénító vasutat a szabadhegyi köztemető mögé akarta telepíteni. Tervei szerint Győrben hazai bauxitra alapozott alumíniumgyártás indult vol-