Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

I. Polgármesterek, közigazgatás, önkormányzat

na. Mint ismeretes, a jelentős haszonnal kecsegtető tevékenységet a baráti Szovjetunió szívességből átvállalta tőlünk. Kidolgozták a széles sugárutak, a modem lakótelepek tervrajzait. Eltűntek volna Újváros hangulatos kis utcái, melyeket új terek és többemeletes lakótömbök váltottak volna fel. Bácsa Győrhöz csatolását már egy 1947-es elképzelés is tartalmazza, s ez húsz év múlva valósult meg. A legszebb gondolat sajnos nem vált valóra: azt tervezték, hogy Győrt egy hatalmas, összefüggő gyümölcsöskert kösse össze a Balatonnal. Amelyben a szegény éppúgy jóllakhat, mint a gazdag. A díszpolgárságot adományozó és utcanév-változtató ad hoc bizottság Sokan hiányolják a rendszerváltozás következetes végigvitelét, egyesek a rendszerváltozás tényét is tagadják. Annyi bizonyos, hogy az utcanevek megváltoztatása területén forradalmi átalakulás megy végbe. A Győr városi önkormányzat díszpolgárságot adományozó és utcanév-változtató bizottsága lázas igyekezettel fejti ki tevékenységét. A történelmi szerepre hivatott bizottság tagjai között komoly szakembereket találunk, akik alaposan megfontolnak minden egyes változtatást. Sajnos az önkormányzati közgyűlés a legjobb bizottsági döntéseket megváltoztatta, így jött létre a közröhej tárgyát képező Szabolcska Mihály utca. Az egykori Munkásőr utca kettéválasztásával, két Kodály Zoltán utca keletkezett és a házszámozás is bizonytalanná vált. Több itt lakó nem tudja megmondani pontos lakcímét, fohászaikban gyakran emlegetik a győri önkormányzatot. Győrben az utca átkeresztelések több évszázados múltra tekintenek vissza. Győr város 1567. évi telekkönyvében a szentekről elnevezett utcák mellett találunk Bécsi kapu tér, Fehérvári utca, Kalmár utca, Magyar utca, Úri utca és más hasonló utcákat. Az első nagyszabású átkeresztelésre 1831-ben Czech János polgármestersége alatt került sor. A szentekről elnevezett utcák világi nevet kaptak, és ekkor neveztek el először személyekről utcákat. A két személy gróf Pálffy Miklós és báró Schwarzenberg Adolf Győr várának visszafoglalói voltak. A török elleni küzdelem hőseit 1848-ban a magyar forradalom és szabadságharc hősei követték. Ez volt az első eset, amikor élő személyekről neveztek el utcákat. így Kossuth, Batthyány, Deák, Széchenyi és Klauzál, valamint a helyi események kiválósága, Lukács Sándor kaptak utcákat. 1860-ban a rebellis városi tanács Széchenyi István halálakor, a jellegtelen Fő teret nyomban átkeresztelte a legnagyobb magyar nevére. Az előbbihez hasonló vakmerő tett volt, hogy 1861-ben a Kereszt utca nevet Teleki László kapta meg. A dualizmus utcanév-változtatásainak a többségét helyeselhetjük, megérdemelte Kossuth Lajos (1892), Baross Gábor (1893), Arany János (1896) Kisfaludy Károly (1896) is. A monarchia bukása után, a két világháború között évi átlagban kb. öt utcanevet változtattak meg. Magánszemélyek, egyesületek és baráti társaságok javasoltak új elnevezéseket. A harmincas években az Olasz-Magyar Baráti Társaság kérésére a Radót Mussolini sétányra változtatták. A belügyminisztérium 1942-ben, a háborúra hivatkozva megtiltotta az utcák neveinek