Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

I. Polgármesterek, közigazgatás, önkormányzat

Bizottságosdi Ki tudja miért, Magyarországon elszaporodtak a különböző bizottságok. Különösen a parlamentben és az önkormányzatoknál burjánzanak. Egyesek szerint azért, mert szükség van rájuk. Győr városának bizottságai nem nagyon ismertek. Pedig a bizottságosdi nem új keletű dolog városunkban. A közigazgatás nagyarányú átszervezése után 1929-ben 39 állandó bizottsága volt a városnak és számtalan ideiglenes, alkalmi bizottság működött. A tagok neveit az évente kiadott címtárak tartalmazták, így a polgárok tudták, hogy kihez forduljanak ügyes-bajos dolgaikkal. Számos meglepő nevű bizottság működött, például a borellenőrző bizottság. Ennek tagja volt többek között Kovács János okleveles gazda és a Royal szálló főnöke Meixner Mihály. A borellenőrző bizottság újjászervezése esetén meg kéne alakítani a sörellenőrző, valamint az egyéb szeszes italokat ellenőrző bizottságot. Az üdítőitalokat ellenőrző bizottság létrehívását nem javaslom, mert állandó működését az érdeklődés hiánya miatt nem lehetne biztosítani. A patinás nevű telekérték emelkedési adóbecslő bizottság nyíltan bevallott célja miatt tiszteletet parancsoló. Nincs hazudozás, taktikai ködösítés, a városi telkek árai bizony csakis felfele mehetnek. Alighanem ugyanez a helyzet a csatornadíjbecslő-, a piacrendező-, az adófelszólalási- és az útadó-felszólamlási bizottság esetében is. Figyelemre méltó a színügyi-, irodalmi- és művészeti bizottság, amelynek tevékenysége a jelenlegi OKSB (oktatási-, kulturális-, sport bizottsághoz hasonlít. Volt még számonkérő szék, óvoda felügyelő bizottság, gyermekmenhely-, szegényház létesítése tárgyában kiküldött-, és távvezetéképítő bizottság. Legnagyobb létszámmal a törvényhatósági bizottság rendelkezett. Az ideiglenes bizottságokat rendszerint meghatározott időre hozták létre, mint például a cigányügyi- vagy a bordélyügyi bizottságot. Alkalmanként ült össze a díszsírhelyet adományozó bizottság, a jelentősebb győri polgárok elhunytakor tett javaslatot a közgyűlésnek. A díszsírhelyen nyugvókat ugyanis a város költségén temették el. Hogy megismerjük a jelenleg Győrben működő bizottságokat, a városnak javasoljuk a bizottságokat ellenőrző bizottság megalakítását. Ennek feladata lenne a többi bizottság tevékenységének ismertetése, valamint jogszerű működésüknek felülvizsgálata. Pénz beszél, kutya ugat! A svéd mintájú adó bevezetése óta az ebadó volt az egyedüli, amit eltöröltek. Győr több ebadó szabályrendeletet alkotott, az utolsót 1939-ben szavazta meg a városi közgyűlés. A harmincas évek közepén négyszeresére emelték a kutyusok adóját. Míg 1930-ban 1354 adózó ebje volt a városnak és összesen 7698 pengőt adóztak, addig 1941-ben számuk a nagyarányú irtás következtében 616-ra csökkent. Az adóbevétel nem növekedett, mert a luxusebek nagy részét a városi gyep-