Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

XII. Győri vegyes

közölte a várossal, hogy az adószedőket számos helyen bántalmazták, helyenként a nép ellenállása folytán vérengzések is történtek, ezért az adószedőket a hatóságok oltalma alá helyezték. A többszörös milliomosok, a legnagyobb telektulajdonosok, a gőzhajózás-, a vasúttársaságok tulajdonosai és haszonbérlői persze adókedvezményben részesültek. Ok nem panaszkodtak. Mi tehát a tanulság? Nem szabad kisembernek lenni, bérből és fizetésből éldegélni, munkával megkeresni a napi betevőt. Mert aki erre vetemedik, azt jól megadóztatják, átvilágítják, beszámoltatják és megbüntetik. A főreáliskola és a város adóssága Egy ország és egy város életében is vannak mélypontok. Az egykor virágzó életet hajlamosak vagyunk aranykorként beállítani, különösen akkor, ha a mai gazdasági rendszer nyavalyáit is figyelembe vesszük. Az adókkal és pótadókkal sújtva azt kutatjuk, miként csökkenthetnénk a terheket. így tették ezt őseink is. A múlt században Győrött a kereskedelem fénykora épp az önkényuralmi Bach-korszakra esett. A főreál iskolára tetemes összeget, évi 5000 Ft-ot költött a város a hetvenes évektől. A növekvő kiadások miatt a város az adókat emelte. A polgárok a közgyűléshez fordultak és kérték, hogy járjanak el a belügyminiszternél annak érdekében, hogy a tárca átvállalja az adósságot. Részletek a levélből: „ Tekintetes Közgyűlés! Győr szab. kir. város anyagi viszonyai egy negyedszázaddal ezelőtt virágzó helyzetet mutattak, s az élénk gabonakereskedés, a virágzó ipar a város lakosainak biztos jövedelmet szerzett, s egyeseknek vagyonosodását nagy mértékben fokozta. Az újabb nemzedék anyagi jólétének tetőpontját úgy látszik ekkor érte el. Mert ezen időtől, lehet mondani 1873-tól fogva anyagi viszonyaink mindinkább lejjebb szállottak, gabona és egyéb kereskedésünk úgyszólván teljesen megszűnt, iparunk pang, és igen szegényes és gyarló forgalmat tüntet fel, s így nagyon természetes, hogy városunkból az anyagi jólét elköltözött, s maga a város is mint erkölcsi testület ezen sajnos anyagi viszonyok nyomása alatt él, úgyszólván tengődik. Városunkat egymás után érik a csapások, újabb meg újabb megterhelések, s az önfenntartási ösztön arra kényszerít bennünket, hogy e súlyos és rendkívüli viszonyok között rendkívüli eszközökhöz folyamodjunk. A jobb időikből Győr szab. kir. városa egy oly terhet vállalt magára, melyet az akkor kedvező viszonyok között könnyen megbírt, de amely megváltozott mostoha viszonyok folytán reá nézve elviselhetetlen. Ertjük ezen elviselhetetlen teher alatt a Győr m. kir. állami főreáliskolának évenként készpénzben fizetni kötelezett 5000forintot. " A levél további részéből kiderül, hogy a főreáliskolát 1872-ben állították fel. Kulturális célra évi 46 639 Ft 88 kr. összeget költöttek, ebből a legnagyobb támogatás a rom. kat. hitfelekezet kapott; 17 232 Ft 80 kr. összeget.