Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

XII. Győri vegyes

Adó Endre: Gőg és Negéd fia vagyok én Köztudomású, hogy a magyar ember nem szeret adót fizetni. A szaporodó pazarul berendezett adóhivatalok láttán az egyre szegényedő polgárok örömmel nyugtázhatják: jó helyre ment el a pénzük. De hiába szépek, csillogók-villogók e modern adópaloták, az emberek szívéhez még nem sikerült közel kerülniük. A bérből és fizetésből élők jövedelmeit megcsapolják. A fekete jövedelmek, miként a bűnözés, pedig egyre csak növekszik. A győriek vigasztalására elmondhatom, hogy százharminc évvel ezelőtt a helyzet még ennél is siralmasabb volt. A Bach-rendszer bukása után jelentősen lanyhult az adózási kedv. Győr polgármestere nyomtatott plakát útján bíztatta a polgárokat, hogy ismét teljesítsék adózási kötelezettségüket. Az adóhátralékosok ellen a katonaságot vetették be, akik beköltöztek a vétkesek házába. A beszállásolt katonák leették, lelakták az adóhátralékot. Ha a vétkes adózó a katonaság megérkezésekor mégis úgy döntött, hogy kifizeti a hátralékot, mentesült a beszállásolástól. A katonaság kiszállásának a költségét azonban nyomban be kellett fizetnie az adóhivatal pénztárába. A városi önkormányzat védte polgárait a túlzott adóztatástól, féltette őket az elszegényedéstől, ám a kegyetlen adóhivatal nem törődött a polgárok üdvével. A város pénztárát 1861-ben katonai erőszakkal kirabolták és az ott talált 7330 Ft-ot elkobozták. Augusztus 22-én Andorka cs. k. adófelügyelő úr irányításával a katonaság városszerte végrehajtotta a beszállásolásokat. Győr város tanácsa hiába fordult orvoslásért a helytartó tanácshoz, hiába írtak Balogh Kornél főispánnak, kérésük nem talált meghallgatásra. Ferenc Józsefhez 1864-ben írtak panaszlevelet, arra kérték, hogy az 1060 Ft hátralékot ne a vétlen adózók fizessék, hanem az a 38 felsorolt személy, akik miatt a katonaságot kirendelték. 1863 tavaszán a rendkívül hideg idő, a terméketlenség és a kereskedelem nagymértékű visszaesése sokak tönkremenetelét okozta. Egy évvel később számuk elérte a 800 főt. A tönkrement iparosok részére a lelkészi hivatalok tömegesen állítottak ki szegénységi bizonyítványt. A város megpróbált mindent, hogy a szerencsétlen nyomorultak katonai kényszeradóztatását megakadályozza. Kérték az adóhivatalt, hogy legalább a húsvétot várják meg, amíg a kereskedelem újra beindul és így többen keresethez jutnak. A szabályokhoz mereven ragaszkodó adóhivatal csak arra volt hajlandó, hogy a nagyhét idejére felfüggessze a beszállásolásokat. A módszeres adóztatásnak meglett a következménye. Nádorváros 41 iparosa közül 1864-ben 22 elszegényedett, 13 elköltözött vagy elmenekült, 3 teljesen tönkrement, 3 pedig meghalt. 1865-ben újból bevetették a katonaságot. Az elmenekült hátralékosokat országos listán körözték, mint a bűnőzöket és a katonaszökevényeket. A belvárosi lakosok adóhátralékát a beszedéssel megbízott adóhivatalnok 1866-ban elsikkasztotta, a kár 472 Ft volt, ezért ellene fegyelmi vizsgálat indult. Ez évben ismét kirámolták a város házipénztárát, így augusztusra Győr fizetésképtelenné vált. Őszre a helyzet országosan is tarthatatlanná vált, a tárnokmester levelében