Levéltárismertető és fondjegyzék - Városi Levéltári Füzetek 2/1999 (Győr, 1999)
Győr első városi levéltárnoka Streibig Károly, - Az önkényuralom évei
státusába 1 Ettől kezdve tehát bírósági tisztviselőként működött, s e minőségében látta el az önkormányzatát vesztett város levéltárának mulaszthatatlan teendőit is. így ment ez jó néhány éven keresztül, míg a Soproni Cs. Kir. Helytartósági Osztály 3096/1857. sz. leiratában nem közölte, hogy külön levéltári hivatalnok alkalmazását teljesen feleslegesnek tartja, mivel a kancelláriai személyzet is elláthatja a levéltárral kapcsolatosan felmerülő feladatokat. Csupán annyit engedett meg, hogy szükség esetén a nagyobb erőkifejtés céljából napidíjas egyéneket alkalmazzon a vezetőség. 2 Ezzel az intézkedéssel a reformkor utolsó éveiben végre megfelelő helyzetet kivívott archívum tulajdonképpen ismét gazdátlanná vált, s úgy is maradt a polgári önkényuralom 1860. évi bukásáig. Ebben az esztendőben azonban a város sok egyéb baja és gondja közt ismét felvetette a levéltár problémáját, annál is inkább, mert Somogyi Mihálynak, a nyugalomba vonult levéltári írnoknak elhunytával senki sem törődött a közben nagyon is felhalmozódott iratanyag sorsával. A tanács külön ülésen tárgyalta meg a kérdést, hangsúlyozva, hogy a város, valamint a magánosok fontos okiratait őrző levéltár az elmúlt évtized elhanyagoltsága után semmiképpen sem maradhat felügyelet és kezelés nélkül. A különféle indítványok elhangzása után végül is úgy döntöttek, hogy ideiglenesen Czap Ferenc tanácshivatali tisztet és Feldinger Gusztáv tanácsi írnokot bízzák meg a levéltári munkálatok elvégzésével. Nevezettek felváltva kötelesek ellátni a folyamatos teendőket és pótolni az elmaradt lajstromozásokat, minek léjében az év végéig személyenként 50 forint fáradozást jutalomban részesülnek. A határozatot természetesen jóváhagyás végett fel kellett terjeszteni a felettes fórumhoz. 3 Minthogy a járási szintre degradált város ekkor még mindig a győri cs. kir. megyei hatóság alá tartozott, innen érkezett vissza a beadványra szóló válaszirat. Dorner Ede kormánybiztos és megyefőnök ebben kifejtette, hogy szerinte „ a kezelésbeli jó rend fenntartása szempontjából " kívánatosabb volna, ha csupán Czap Ferenc tanácsi iktató bízatnék meg a levéltár kezelésével, mivel nevezett hivatali elfoglaltsága után simán elvégezhetné a levéltári munkákat, és általában több időt tudna fordítani a levéltári ügyek vitelére, mint másik jelölttársa. A tanácstagok tehát újra fontolóra vették a dolgot, s miután ők is belátták, hogy előnyösebb a levéltár szempontjából, ha egy személy látja el a teendőket. A megyeíonökség észrevételezésének szellemében határoztak 4 . így tehát egyedül Czap Ferenc kapott megbízást, évi 100 forint jutalom megszavazása mellett, azzal a feltétellel, hogy az összegyűlt iratokat átrendezi, lajstromba veszi, és egyben vigyáz arra, hogy csak jelenlétében mehessenek be idegenek a levéltárba. Az utóbbi esztendőkben ugyanis kialakult az a helytelen gyakorlat, hogy egyes hivatalok tisztviselői a nagy helyszűke miatt az archívumba vitték be munkájukat, s ott dolgozgattak minden felügyelet nélkül. A 1 Tanácsi jegyzőkönyv 1850/1517. sz. L. még általában: Főglein Antal: Iratpusztítás és levéltárcsonkítás az önkényuralom alatt. Levéltári Közlemények XXVI. évf. 48-60.1. 2 Községi tanácsi jegyzőkönyv 1857/144. sz. 3 Községi tanácsi jegyzőkönyv 1860/484. sz. 4 Községi tanácsi jegyzőkönyv 1860/558.
