Levéltárismertető és fondjegyzék - Városi Levéltári Füzetek 2/1999 (Győr, 1999)

A kiegyezés után

Helytartótanács csakhamar hozzá is járult a kérdés ily módon való megoldásához, s így a hivatal-átadás lebonyolítása után, melynél a polgármesteren kívül két tanácstag is közreműködött, az ideiglenesen megbízott levéltári hivatalnok megkezdhette működését. A sok restancia között mindenekelőtt az iratok rendezgetéséhez fogott, de alighogy belemerült jobban ténykedésébe, a közben autonómiáját visszanyert város közgyűlése Czap Ferencet közigazgatási tanácsnokká választotta meg. A KIEGYEZÉS UTÁN A

győri levéltár történetének tulajdonképpen csak most kezdődő polgári korszakában különösen élésen figyelhető meg a levéltárak általános funkcióváltozása. A polgári kor számára a levéltár évszázadok alatt összehalmozódott iratanyaga már vajmi csekély ügyviteli jelentőséggel bír: megnövekszik ellenben tudományos, történeti értéke. Ennek megfelelően az iratanyag elveszti titkosságát is, hozzá gyakorlati konkrét érdekek többé nem fűződnek (ennek következtében hamarosan le is választják az irattárból,) alkalmas lesz ellenben arra, hogy az uralomra került polgárság számára osztálya és városa múltját bemutassa. Győr, mely a 60-80-as években kereskedővárosból fokozatosan alakul át elsősorban ipari várossá, művelt és kulturált polgársággal rendelkezik. A kapitalizmus még felfelé ívelő szakaszában érthető tehát, ha a polgárság szívesen fog áldozni a levéltár megfelelő tudományos színvonalú rendezésére, felszerelésére, a történeti kutatás számára hozzáférhető tételére. Mindezt világosan mutatja az a fejlődés, mely a levéltár történetének mintegy második fejezetképpen a kiegyezés éveiben a levéltár történetében megindult, s melynek fő jellemvonása a levéltárnak a korábbi, elsősorban adminisztratív célú intézményből az irattár leválasztása után az első világháborút megelőző esztendőkre, elsősorban tudományos-történeti levéltárrá való alakulása. A

fejlődés kezdeteként azt a pályázatot tekinthetjük, melyet a város 1861 elején az üresedésben lévő városi levéltárnoki állásra írt ki. Az állás elnyerésére hárman is jelentkeztek, éspedig Kálóczi Imre, Entner Vince és Visky József. A pályázók közt már előzetesen élénk harc folyt a voksok többségének megszerzése céljából. A legnagyobb eséllyel kétségtelenül a legutóbbi indult, mint es. kir. megyei levéltárrendező a megkívánt gyakorlattal és szakképzettséggel rendelkezett. Valóban úgy is történt, a választáson a két másik jelölt 186 szavazatával szemben 300 vokssal elvitatatlanul biztosította magának az elsőséget.

5 Visky József személyében végre olyan levéltárnok került a városhoz, aki szaktudása révén kellő garanciát nyújtott arra, hogy a zilált állapotban levő archívum anyagát áttekinthető módon rendbe szedi és a kutatások számára is hozzáférhetővé teszi. A tanács éppen erre való tekintettel, mintegy előlegezve a bizalmat, 600 forintban állapította meg évi illetményét és hivatali 5 Közgyűlési jegyzőkönyv 1861/14. sz.