Levéltárismertető és fondjegyzék - Városi Levéltári Füzetek 2/1999 (Győr, 1999)

A kiegyezés után

Helytartótanács csakhamar hozzá is járult a kérdés ily módon való megoldásához, s így a hivatal-átadás lebonyolítása után, melynél a polgármesteren kívül két tanácstag is közreműködött, az ideiglenesen megbízott levéltári hivatalnok megkezdhette mű­ködését. A sok restancia között mindenekelőtt az iratok rendezgetéséhez fogott, de alighogy belemerült jobban ténykedésébe, a közben autonómiáját visszanyert város közgyűlése Czap Ferencet közigazgatási tanácsnokká választotta meg. A KIEGYEZÉS UTÁN A győri levéltár történetének tulajdonképpen csak most kezdődő polgári korsza­kában különösen élésen figyelhető meg a levéltárak általános funkcióváltozása. A polgári kor számára a levéltár évszázadok alatt összehalmozódott iratanyaga már vajmi csekély ügyviteli jelentőséggel bír: megnövekszik ellenben tudományos, törté­neti értéke. Ennek megfelelően az iratanyag elveszti titkosságát is, hozzá gyakorlati konkrét érdekek többé nem fűződnek (ennek következtében hamarosan le is választ­ják az irattárból,) alkalmas lesz ellenben arra, hogy az uralomra került polgárság számára osztálya és városa múltját bemutassa. Győr, mely a 60-80-as években ke­reskedővárosból fokozatosan alakul át elsősorban ipari várossá, művelt és kulturált polgársággal rendelkezik. A kapitalizmus még felfelé ívelő szakaszában érthető te­hát, ha a polgárság szívesen fog áldozni a levéltár megfelelő tudományos színvonalú rendezésére, felszerelésére, a történeti kutatás számára hozzáférhető tételére. Mindezt világosan mutatja az a fejlődés, mely a levéltár történetének mintegy második fejezetképpen a kiegyezés éveiben a levéltár történetében megindult, s melynek fő jellemvonása a levéltárnak a korábbi, elsősorban adminisztratív célú intézményből az irattár leválasztása után az első világhá­borút megelőző esztendőkre, elsősorban tudományos-történeti levéltárrá való alakulása. A fejlődés kezdeteként azt a pályázatot tekinthetjük, melyet a város 1861 elején az üresedésben lévő városi levéltárnoki állásra írt ki. Az állás elnyerésére hárman is jelentkeztek, éspedig Kálóczi Imre, Entner Vince és Visky József. A pályázók közt már előzetesen élénk harc folyt a voksok többségének megszerzése céljából. A legnagyobb eséllyel kétségtelenül a legutóbbi indult, mint es. kir. megyei levéltárren­dező a megkívánt gyakorlattal és szakképzettséggel rendelkezett. Valóban úgy is történt, a választáson a két másik jelölt 186 szavazatával szemben 300 vokssal elvita­tatlanul biztosította magának az elsőséget. 5 Visky József személyében végre olyan levéltárnok került a városhoz, aki szaktudása révén kellő garanciát nyújtott arra, hogy a zilált állapotban levő archívum anyagát áttekinthető módon rendbe szedi és a kutatások számára is hozzáférhetővé teszi. A tanács éppen erre való tekintettel, mint­egy előlegezve a bizalmat, 600 forintban állapította meg évi illetményét és hivatali 5 Közgyűlési jegyzőkönyv 1861/14. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents