Levéltárismertető és fondjegyzék - Városi Levéltári Füzetek 2/1999 (Győr, 1999)

A két háború között

is mutatják azt a nagy igyekezetet, mely a kényszerhelyzet folytán előállott mulasztások pótlására irányult. A kutatómunkához szükséges nyugodt légkört azonban nemsokára megzavarta az első világháború kitörése; a háború alatt további fejlesztésről természetesen nem lehetett már szó, a munka csak a folyó ügyek adminisztratív vitelére korlátozódhatott. Gátolta ekkor az érdemleges munkát Maróthy Ernő betegsége is, ki helyett már ekkor egyre inkább Horváth Miklós számtiszt látta el a feladatokat helyettes levéltáros-segédi minőségben.

42 A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT A

szervezetileg a városi könyvtárral immár véglegesen összeolvasztott levéltárban csupán 1920 után indultak meg bizonyos rendezési és selejtezési munkálatok, melyek azonban a mindkét intézményre {levéltár és közkönyvtár) tulajdonképpen hátrányos, közös vezetés folytán csak igen vontatottan haladtak. Horváth Miklós sem tudta ügybuzgó tevékenységét sokáig kifejteni, mivel az általános létszámcsökkentés következtében, levéltárosi nyugellátással őt is elbocsátották a város szolgálatából.

43 1924-től kezdve ily módon a magára maradt fölevéltárnok vállaira nehezedett minden szakismeretet igénylő munka, csupán az adminisztratív ügyintézésnél állt egy segédhivatali tisztviselő, Hodossy Gizella személyében rendelkezésre. Ehhez járult, hogy Sefcsik Ferenc megrendült egészségi állapota miatt egyre gyakrabban volt kénytelen betegszabadságot igénybe venni. A

levéltári és könyvtári munkálatok folyamatosságának biztosítása érdekében ezért a polgármester 1931-ben Bay Ferenc dr. tiszteletbeli aljegyzőt bízta meg a helyettesítéssel,

44 majd két év múlva, a fölevéltárnok nyugalomba vonulásával ő vette át a kettős intézmény vezetését. — Sefcsik Ferenc távozása nagy veszteséget jelentett nemcsak levéltári szempontból, hanem a város kulturális élete számára is. Elődeivel szemben gyakorolt, túlságosan szigorú bírálata felett is lehet szemet hunyni, ha arra gondolunk, hogy a közkönyvtár alapjainak lerakása mellett az ő nevéhez fűződik a levéltárnak legfelsőbb helyen is elismert szakszerű átrendezése és a tudományos kutatások céljára történt használhatóvá tétele. Kiváló szolgálatait és vitathatatlan érdemeit a város közgyűlése külön is méltatta felmentése alkalmával. Hogy működésének alkonyán már nem tudott teljes ambícióval tevékenykedni és a levéltárral kapcsolatos feladatok közül egynéhány évek megoldatlan maradt, rajta kívül álló okok következménye volt. Ezek lényegére utóda is kellően rámutatott, amikor a további célkitűzések taglalása során felettes hatósága felé az alábbiakat jelentette: Polgármesteri iratok 1914/640. sz. Polgármesteri iratok 1923/15043. sz. Polgármesteri iratok 1933/4784. sz.