Levéltárismertető és fondjegyzék - Városi Levéltári Füzetek 2/1999 (Győr, 1999)
A két háború között
„Lehetetlenség egyszerre két intézményben egyformán eredményes munkát kifejteni. Sem az időből nem futja, sem pedig a tisztviselők erejéből nem telik arra, hogy kétféle állandó, komoly és intenzív munkát végezzenek. Más a könyvtári és más a levéltári szolgálat és mindegyik egész embert kíván! " 4S B ay Ferenc vezetői megbízatásával, illetve kinevezésével egyidejűleg kezdődött saját szolgálatom is a levéltárban (1933 nyarán), így a továbbiak során csak az említésre érdemes fejlemények regisztrálására szorítkozom, átengedve a kritikát az arra hivatottaknak. Probléma éppen elég akadt mindkét intézménynél, de köztük talán egyik legfontosabb a levéltári leltár elkészítése volt. 1901 óta ugyanis jelentős változások történtek az anyagmennyiségében és elhelyezésében, anélkül, hogy ezek belekerültek volna a nyilvántartásba. így egyes állag-részek fellelése úgyszólván lehetetlenné vált az időközben irattömeggé duzzadt szaporulatban. 46 A következő évek munkatervében ezért a rendezések foglalták el a főhelyet, de a levéltári szakmunkában való igazi elmélyülést mindjobban akadályozták a könyvtárral kapcsolatos kötelezettségek. Az eredetileg levéltárnoki állásnak szánt irodatiszti állást a belügyminiszter csak olyan formában engedte átszervezni 1936ban, hogy annak betöltője könyvtársegédtiszti minőségben látja el majd a reá háruló, egyben levéltári feladatokat. Ebben a beosztásban folytattam kétlaki munkámat egészen 1940-ig, amikor a gazdátlanná vált vármegyei levéltárat kellett gondjaimba vennem. A város főlevéltárnoka így ideiglenes munkaerők igénybe vételére kényszerült, kik a levéltár kétszeri áttelepítésénél, Cserhalmi József szakaltiszt mellett hasznos szolgálatot tettek. A nemzetközi feszültség növekedésével ugyanis a város vezetősége már 1938-ban kiadta a rendelkezést az értékesebb iratanyag elszállítására. A már korábban elkészített 150 láda tartalma a ménfócsanaki Kuncz-féle borospincében talált menedéket, majd a második világháború kitörése után, a közben visszakerült és részben ismét kirakott anyag a győri Karmelita-rendház pincehelyiségeiben várta újbóli napfényre kerülését. Az esztendőkön át itt tárolt anyagot sajnos a leggondosabb csomagolás ellenére is megtámadta e helyiségek nyirkos levegője, úgyhogy 1946-ban a reponálási munkákat megelőzően, a legkülönbözőbb eljárásokkal kellett az iratokat, könyveket a további pusztulás veszélyétől megmenteni. Ennek megtörténte után a legsürgősebb feladat természetesen annak biztosítása volt, hogy a városi levéltár régi rendezettségi állapotában ismét betölthesse tulajdonképpeni hivatását. 47 Győri Városi Közkönyvtár évkönyve Győr, 1939. 25. 1. 46 Levéltári irattár 1933/109. sz. 47 Dr. Lengyel Alfréd: Győr város levéltárának története. Megjelent: Levéltári Közlemények. 30. évf. (1959) 52-64. p., majd a tanulmány első része a Győri Tanulmányokban 13/1993 (Győr Szabad Királyi Városi Jogállásnak 250 éves jubileumára készült emlékkötet) 131-145. p.
