Levéltárismertető és fondjegyzék - Városi Levéltári Füzetek 2/1999 (Győr, 1999)
A kiegyezés után
A vázolt előzmények után, az új otthonában úgyszólván megifjodott levéltár most már nyugodtan kitárhatta kapuit a történetbúvárok és egyéb érdeklődők előtt, hogy ez irányú hivatását is illő módon betöltse. Sefcsik Ferencnek akadt is elég dolga, s amellett a levéltári teendőkön kívül az időközben hivatalosan közkönyvtárrá alakult városi könyvgyűjtemény ügyeit is ő intézte. Sőt bizonyos közigazgatási funkciók ellátása is hozzátartozott ekkor már a levéltárnok feladatköréhez. így többek közt ő tartotta nyilván a város területén működő egyesülteket, társulatokat, a nyomdák sajtótermékeit, vezette a külföldiek törzskönyvét és még jó néhány olyan természetű ténykedéssel volt megterhelve, melyek semmiféle kapcsolatban sem voltak szakbeosztásával. De azért minden ment a maga útján egészen 1903-ig, amikor a Győr megyei Levéltár élén állott Zoltán Vilmos ellen fegyelmi eljárás indult s a felfüggesztett levéltárnok helyettesítésére a főispán Sefcsik Ferencet rendelte ki. Ez az intézkedés magában véve még nem jelentett volna különösebb munkatöbbletet, mivel csupán ideiglenesen a halaszthatatlan teendők elvégzéséről volt szó, de az ügy kivizsgálásával kapcsolatban szakrészről az is megállapítást nyert, hogy a vármegyei levéltár mindettől függetlenül gyökeres selejtezésre és átrendezésre szorul. Az Országos Levéltár javaslata alapján ezt a feladatot is a városi levéltárnokra bízták s így kömiyen elképzelhető, hogy a három munkaterületen nem lehetett minden követelmények egyformán eleget tenni. Minthogy a város levéltára volt rendezettség szempontjából a legelőnyösebb helyzetben, idejének nagyobb részét Sefcsik a vármegyeházán töltötte, bár a könyvtár is egyre több munkát igényelt, hiszen 1904-ben került birtokába a nagy értékű Milkovich-Zámory gyűjtemény hét és félezernél több kötete. Arról azonban így sem feledkezett meg, hogy a levéltár fűtési berendezését a városi mérnöki hivatal által beszereltesse. 39 Egy évvel később az egészség veszélyeztetése nélkül lehetett télen is a raktár-teremben tartózkodni, a központi fűtés valamennyi helyiségét használhatóvá tette. A Győr megyei levéltár rendezése csak 1907ben fejeződött be. Közben Csorna József ny. városi aljegyző egy éven át napidíjasként segédkezett a levéltár legsürgősebb teendőinek elvégzésénél. 40 S efcsik Ferenc megyei megbízatásának lejárta után természetesen ismét sivár képet mutatott a levéltár. A sok hátralék feldolgozása, az esztendők során felgyülemlett és halmokban heverő iratanyag szortírozása, majd rendezése igen komoly gondot okozott a könyvtári forgalom fokozódó növekedése mellett. A városigazgatás új szervezeti szabályrendelete ezért módot nyújtott arra, hogy a szakmunkálatok zökkenésmentes lebonyolítása végett segédlevéltáros állás szerveztessék. A közgyűlés csakhamar élt is ezzel a lehetőséggel, s a kiírt pályázat alapján Maróthy Ernőt választotta meg az új tisztséggel, 41 sőt 1908-tól kezdve már külön levéltári szolga rendszeresítéséről is olvashatunk. Ilyen segédlettel lassankint ismét helyreállt az archívum belső rendje és a levéltár részére történt sorozatos szekrény, illetve állványrendelések Levéltári irattár 1904/228. sz. 40 Polgármesteri iratok 1904/2528. sz. 41 Közgyűlési jegyzőkönyv 1907/379, 532. sz. - L. még e sorok írójának Győr vármegye levéltárának történetét.
