Levéltárismertető és fondjegyzék - Városi Levéltári Füzetek 2/1999 (Győr, 1999)

A kiegyezés után

eskütétele alkalmával közölte vele, hogy munkájához tőle telhetőleg minden támoga­tást megad a maga részéről. A levéltár átadásánál Czap Ferenc tanácsnok segédke­zett, hiszen legutóbb, ha rövid ideig is, de ő rendezgette az iratokat, bár azóta a szék­ház átalakításai miatt e munkának a nyomai is jórészt eltűntek. Főleg a közgyűlési terem építkezése során vált teljessé a felfordulás, az anyag halmokban hevert, telje­sen összekeveredve az egymásra torlaszolt állványok és szekrények sorai között. 6 A levéltár új gazdája mindamellett nem várt arra, hogy a renoválási munkálatok befejeződjenek, hivatalának átvételét követően azonnal hozzáfogott a levéltár rendbe szedéséhez. Teendő éppen elég akadt, hiszen az újabb iratok konglomerátuma mellett a régebbi anyagnál is bőségesen kerültek elő lajstromozatlan tételek és segéd­let nélküli évfolyamok. A használhatóság fokának elérése jó néhány esztendő fárad­ságos munkáját tette szükségessé, dc Visky József nem tántorodott vissza a felada­tok nehézségétől. Szívós kitartással és odaadással lépésről lépésre valósította meg előre kidolgozott rendezési tervét, mely a Deáky József-féle alaprendszerre támasz­kodott. Az iratanyag elhelyezésére a levéltárnok javaslatára 95 forint értékben meg­rendelték a tervrajz szerinti méretű faanyagot. 7 1865-ben a Helytartótanács Győr városnak is megküldte a közlevéltárak őriztetése tárgyában kiadott rendelkezését, mely szerint a közhatóságok, kötelesek archívumaikat gondosan kezelni és esetleges átköltöztetések során, azoknak bejelentésén kívül, a szükséges óvóintézkedést meg­tenni. Néhány évvel később a Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottságá­nak kezdeményezésére a belügyminiszter intézett körlevelet a megyékhez, városok­hoz, hogy a levéltáraikban található országgyűlési irományok felől jelentést tegye­nek. De a magánkutatók figyelme is ráterelődött a vidéken található értékes helytör­téneti anyagokra, különösen az után, hogy a Magyar Országos Levéltár 1875-ben új, egyesített formájában megkezdte működését és felvette az érintkezést a törvényható­sági levéltárakkal. Bár olyan illusztris kutató, mint Pesty Frigyes, már jóval koráb­ban is gyakori látogatója volt Visky Józsefnek, aki a belügyminiszter külön engedé­lye alapján minden támogatást megadott a Győrre vonatkozó adatok gyűjtésében. 8 U gyancsak az érdeklődés növekedése késztette, levéltárügyünk távolabbi célkitű­zései mellett az Országos Levéltárt arra, hogy belügyi körrendelet kiadatása útján kötelezzen minden közlevéltárat a belső állapotáról és anyagáról szóló jelentés­tételre. A hivatalosan feltett kérdések kilenc csoportra voltak felosztva: 1. Milyen helyiségben van a levéltár, hány szobában, az ajtók, ablakok el vannak­e látva vas táblákkal? 2. Hogyan vannak az iratok elhelyezve? 3. Mely évből való a legrégibb irat s az eredeti, vagy másolat? 4. Vannak-e 1526 előtti iratok és mennyi? 6 Közgyűlési jegyzőkönyv 1861/37. sz. 7 Közgyűlési jegyzőkönyv 1864/68. sz. 8 Tanácsi jegyzőkönyv 1872/2313. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents