Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

SZAKÁL GYULA: Győri elit a 19. és a

A folyóparton sorakozó magtárak gyomra négymillió méró' gabona befogadására voltak alkalmasak. Ennek a hatalmas mennyiségű árunak a forgalmazása legalább háromezer embernek, a lakosság 15 %-ának adott biztos és igen tisztes megélhetést. Az 1850-es évektől jó másfél évtizedig a kereskedelmi fellendülés annyira látványos volt az idegenek szemében, hogy az ez idő tájt keletkezett „kalmárváros" jelző még napjainkban is él a városi polgárok tudatában. Tíz évvel később a gabonakereskedelem megtorpanásával a súlypont némileg áttevődött az állatforgalomra. Akárcsak a búza esetében, itt is közvetítő kereskedelemről volt szó. Előbb a Dunán, majd a vasriton évente közel 300 ezer sertés és 10—20 ezer szarvasmarha érkezett Győrbe, hogy pihenés és hizlalás után eljussanak Grác, de még inkább Bécs piacaira. A kedvező gazdasági feltételek azonban az 1860-as évek elejétől megváltoztak. A Buda-Trieszt vasútvonal megépülésével a főváros kereskedelmi, gyűjtő és elosztó; szerepe jelentősen megerősödött. A gazdasági erőtér ilyen átrendeződése alaposan csökkentette Bécs gabonaforgalmát, amelynek következtében Győr terménykereskedelme szinte alapjaiban rendült meg. A helyi sajtó és a közhangulat valóságos katasztrófáról beszélt. A legtöbb nagykereskedő Pestre, Nagykanizsára vagy Bécsbe tette át székhelyét, és ezáltal létszámuk 1881-re mindössze 17-re csökkent az öt évvel korábbi 84-gyel szemben. A válság azonban korántsem volt olyan mély és megrendítő, mint gondolnánk. A város gazdasági vezető rétege, a korszak sikeremberei megkísérelték a védekezést. Már a válság első jeleire megkezdődött azoknak a stratégiáknak a kidolgozása, amelyek a kedvezőtlen gazdasági helyzetet voltak hivatva elhárítani. Az előnyös földrajzi fekvés önmagában még nem elegendő a stabil növekedés biztosításához. A technikai fejlődés, ebben az esetben a vasút megjelenése, teljesen átrendezte e térség gazdasági előnyeit és hátrányait. A város számára fontos annak a vállalkozói magatartásnak a kialakulása, mely időben észreveszi a gazdasági váltások szükségességét, és kellő erővel rendelkezik a helyes lépések megtételére. A városi kereskedők mindent megtettek, hogy elkerüljék a teljes csődöt. Az első elképzelések és lépések azonban, szinte kizárólag a régi gondolkodás továbbélését sejtetik. Gyors és kezdeti reflexként felmerült a Győr-Pápa-KeszthelyKanizsa vonal megépítésének a gondolata. A terv nem valósult meg, ezért tovább keresték a megoldást. Felismerve a gőzhajózás előnyeit, 1865-ben maguk is kísérleteztek egy ilyen társaság felállításával. Pár évvel később már öt gőzösük vontatta az uszályokat. A forgalom csökkenését azonban nem tudták megállítani.