Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

SZAKÁL GYULA: Győri elit a 19. és a

Szahál Gyula Győri elit a 19. es a 20. sz. fordulóján Előadásomat egy szubjektív megjegyzéssel szeretném kezdeni: mondandóm címét a szervezők adták, én némileg szeretném pontosítani. Az elkövetkezendő órában a győri polgári mentalitásról, vagy másképpen fogalmazva a győri ember gondolkodásáról, viselkedéséről hallhatunk. Honnan jön ez az érdeklődés, kérdezhetné bárki. Jó tíz esztendeje Debrecenben voltam egyetemista és életemben először mozdultam ki Győr környékéről. Akkor tűnt fel először, hogy milyen kicsi ez az ország — még Trabanttal is át lehet rajta utazni, akár fél nap alatt is —, mégis milyen nagy lokális különbségek vannak. A távoli városnak még talán a levegője is más volt. Az emberek máshogy gondolkodtak, mások voltak a reakcióik. Az első időben bizony igencsak idegennek éreztem magam. Persze, ahogy teltek, múltak, megszoktam, alkalmazkodtam, egyszóval szervesültem ebbe a lokális közösségbe, jól éreztem magam. És amikor az egyetem elvégzése után hazakerültem, Győrben vetették a szememre, hogy megváltoztam. Úgymond még a nyelv is más volt, amit beszéltem. Ekkor merült fel bennem a kérdés, hogy van-e győri karakter, van-e győriség. Ha erről valamikor könyv születik, biztos érdekes olvasmány lesz, még a nem Győriek számára is. Alapvetően tehát Győrről van szó, de ha a település lakóiról, a polgárról beszélek, akkor mindig igyekszem tágabb összefüggésben értelmezni és elemezni ezt a problémát. Az egész gondolatmenet központi magját gondolkodásunk, viselkedésünk képezi. Arról van szó, hogy az emberek mindennapi életét meghatározza viselkedésük, magatartásuk, egyéni — és társadalmi karakterük. Ezekkel a kategóriákkal lehet jellemezni bennünket és lehet elemezni a korábbi győri polgárt is. Röviden: akkor viselkedem, amikor a pillanatnyi ingerekre reagálva alkalmazkodom a környezethez, vagy megkísérlem annak a megváltoztatását. A magatartás ennél összetettebb tevékenység, amikor az ember már tudatosan és magasabb intellektuális szinten irányítva valósítja meg a környezethez való alkalmazkodást. Ennél magasabb szinten szerveződő emberi tulajdonság a karakter {jellem), ami még megkülönböztet bennünket a többi embertől és stabilan irányítja életünket. A karakter állandósult értékei különösen közép- és hosszútávon irányítják életünket. Ennél jóval összetettebb és bonyolultabb, de a történész számára mégis a legizgalmasabb a társadalmi karakter vizsgálata. Ez pedig nem más, mint az egyének karakterstruktúrájának az a része, amely megegyezik a csoport tagjainak a többségével. Ezek