Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

SZAKÁL GYULA: Győri elit a 19. és a

a tulajdonságok a közös tapasztalatok nyomán a csoport mindennapjaiban alakultak ki és rögzülnek életformává. Az egyén szempontjából a karakter ösztönzi az embereket, hogy a gyakorlat szempontjából sikeres módon cselekedjenek és ez egyben pszichológiai szempontból is kielégítést nyújtson számára. A társadalom szempontjából pedig egy adott korszak szükségletei válnak bensővé és ennek az egyén energiái a gazdaság és a politikai szolgálatába állnak. Az európai történelemben David Riesmann nyomán három nagy történelmi karaktertípust lehet megkülönböztetni. Valamikor régen a feudalizmus korában (ma már egyre inkább tradicionális társadalomnak hívjuk) az embereket a hagyomány irányította. így is nevezik ezt a karaktert, hogy hagyomány irányította ember. Úgy gondolkodtak, viselkedtek és éltek ahogyan szüleik, nagyszüleik, illetve ez a falusi és városi közösség amibe születtek. Ezen a karaktertípuson az első rést a reneszánsz és a reformáció ütötte, de az igazi tömeges változás a polgárosodással kezdődött. A hagyományok fokozatosan elvesztették értelmüket, sőt kicsit modern szemlélettel vizsgálva köznapi piaci értéküket is. Kialakult egy olyan új világ, ahol az egyéni autonómia, egy igen erős belső értékrendszer irányította az emberek viselkedését. Az iskola, az újságok és a regények segítettek a mindennapok tapasztalatai mellett kiformálni ezt a karaktert. Ezt az embertípust nevezzük belülről irányított embernek. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ennek az embertípusnak van egy belső iránytűje és ennek alapján él, tájékozódik a világban. Olyan erények alakítják az életét mint a takarékosság, a mértékletesség, az óvatosság és a gyanakvás. Mondani sem kell, hogy a 20. sz. közepére már ez az embertípus is elavult karakterré vált. A belső „iránytűt" felváltotta egy „radar" ami megismeri, értelmezi számunkra a világot. Röviden fogalmazva ma már egyre inkább a külvilág irányít bennünket. Ugorjunk vissza a századforduló polgárház és annak értékeihez. A polgár egyszerre jelentett (és jelent) társadalmi helyzetet, értékrendet és életmódot, életstílust. Nemcsak a különböző korszakoknak és nemzeteknek vannak sajátos polgári karaktereik, hanem az egyes régióknak, településeknek is. És most térnék rá az előadás igazi témájára a győri polgári karakterre. A kiegyezés Győrt gazdaságilag igen kedvező helyzetben találta. A korabeli szemlélő mozgalmas képről tudott beszámolni, a város több évtizedes virágzó kereskedelme meghatározta a település arculatát. A Duna parton nyüzsgő, dolgozó emberek zaját csak a hajók és a gőzmozdonyok zakatolása tudta elnyomni. Télen sokszor másfélszáz hajó horgonyzott a kikötőben, amelyek közel egyharmada a győri polgárok tulajdonában volt.