Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

BAMA JÓZSEF: Győr polgármesterei

képzésben, a munkáslétszám növekedésében, a politikai, kulturális és a sportéletben a lakásviszonyok javulásában. A vagongyár közreműködésével épült fel a század elején az első győri munkáslakótelep. A vagyongyárat sorban követték a különböző ipari üzemek, melyek alapvetően megváltoztatták a város arculatát s kedvezően befolyásolták egy hazai viszonylatban ipari nagyvárosnak minősíthető település kifejlődését. Az eredmények megszületésében rendkívül nagy szerepe volt a megfelelő felkészültségű, a jövőnek tervező, mindenkor határozottságot tanúsító polgármesternek. „Mindent a városét" — ez volt a jelszava. Ennek szentelte az életét, tudását, szellemi erejét. Alkotásaihoz azonban kevés lett volna a 18 esztendő, ha ezt még meg nem toldja ugyanannyival. Reggeltől délutánig 5-6 óráig tárgyalt referensekkel, értekezleteken, ügyfelekkel s pihenő séta alatt dolgozta ki megérlelt gondolatait. Hitvallása egyik megnyilatkozásának is tekinthetjük azt, ami az 1896. évi polgármesteri jelentésében olvasható: „»alkolni éé tökelyetejäeni«. Ez legyen a jelszó, mely munkásságunkban továbbra is vezetni fog, mert csak ezen jelszó következetes és talán áldozatokat is kívánó követése mellett valósíthatjuk meg azt, ami munkásságunk célját képezi, ti. hogy városunkat az anyagi és erkölcsi jólét minél magasabb fokára emeljük. " A város érdekében kifejtett tevékenységét kortársai is nagyra becsülték. 25. éves városi szolgálati jubileuma alkalmával 1906-ban ünnepi közgyűlésen köszöntötték a törvényhatósági bizottság és tisztikar tagjai, s munkássága elismeréseként az arcképét ábrázoló domborműves ezüstplakettel ajándékozták meg. Az állandó megfeszített munka a század elején sajnos már kikezdte egészségét, s éveken keresztül hónapokig volt kénytelen távol maradni munkahelyétől. 1906. december 31 -i hatállyal került nyugállományba. Hivatalának utolsó hónapjait betegen töltötte, így őt az 1906. december 13-án megválasztott Wennes Jenő helyettesítette hivatalában. Zechmeister Károly 1910. január 28-án halt meg Budapesten. Temetésére több ezer városi polgár kíséretében 1910. január 31-én a régi győri köztemetőben került sor. Hamvai ma az új köztemető díszsírhelyén nyugszanak. Zechmeister Károlyról halála évében utcát neveztek el, mely 1948ig viselte nevét. A rendszerváltozást követően —a közgyűlés bölcs döntése alapján— ismét van utcája Zechmeister Károlynak. *** Wennes Zechmeister Károly méltó utódjának mutatkozott. Sajnos 49 éves korában járványos gerincvelő gyulladás és agyhártyalobban, mint Győr város polgármestere hunyt el. így halálának időpontja természetesen megegyezik polgármesterségének végpontjával.