Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

BAMA JÓZSEF: Győr polgármesterei

ka helyett a felmerülő új igények kielégítését szorgalmazták. Zechmeister Károly ezekre az erőkre támaszkodva dolgozta ki nagyszabású városren­dezési tervét s tett határozott lépéseket ennek megvalósítására. Felismerve a kedvező lehetőségeket Győr városát ipari, kereskedelmi, kulturális köz­ponttá kívánta kiépíteni. Az új városközpont kialakításának munkálatai az egykori vásártéren indultak meg. Az új városközpontot elsősorban megfe­lelő intézményrendszerrel és gazdasági ipari háttérrel kellett megalapozni. Szombathellyel, Sopronnal vívott küzdelemben szerezte meg a királyi táb­lát Győrnek, melynek székháza a mai Szabadság téren épült fel 1892-ben. Az ítélőtábla tisztviselői számára ugyanebben az időben városi bérházak felépítésére került sor. A 90-es évektől igen jelentős vasúti beruházásokra került sor, melyekhez Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi minisz­ter, Győr országgyűlési képviselője nyújtott komoly segítséget. Új vasúti pályaudvar, teherpályaudvar, felüljáró híd jelzik e téren a nagy építkezése­ket. 1892-ben új 80 ágyas közkórház építését fogadta el a városi közgyűlés, mely 1895-re épült fel. 1890-ben a kormány 5 új kereskedelmi és iparkama­ra felállítását határozta el, melyek egyikét Győrött szervezték meg. 1897­ben felépült a Frigyes-laktanya. A 90-es évek elején épült újjá a sétatéri nagyhíd és a hosszúhíd. Zechmeister Károly különösen nagy figyelmet, rendkívüli energiát fordított az igényeknek megfelelő, ugyanakkor a város nagyságát is szimbolizáló új városháza megépítésére. Az évekig tartó elő­készítő, majd építési munkák közben szívós harcot kellett folytatni az el­lenzőkkel, az aggályosokkal. Sokan ellenezték a nagyösszegű kölcsönök felvételét, a Gabonavásártér beépítését és túlzottnak minősítették az egyes építkezéseket. Zechmeister Károly érdeme, hogy a városfejlődés szem­pontjából e fontos ügyek eldöntésénél elfogadható indoklással és határo­zottsággal maga mellé tudta állítani a törvényhatósági bizottsági tagok többségét. Az 90-es évek az oktatási intézmények létesítése terén is eredmé­nyeket hoztak. 1892-93-ban épült fel a Főreáliskola, melyek létesítéséhez 55.000 forinttal járult a város. Ezt követték a felsőkereskedelmi iskola, a Fa­és Fémipari Szakiskola, az 1. számú Polgári fiúiskola alapítása, melyek rö­vid időn belül új épületet is kaptak. Zechmeister Károly elképzelései, tervei között talán az első helyet foglalta el a gyáripar meghonosítása, Győr ipari nagyvárossá fejlesztése. Megfelelő telekárakkal és adókedvezményekkel indult meg az ipari üze­mek létesítésére vállalkozók idecsalogatása. A városfejlődés szempontjából nagy jelentőségű volt 1896-ban a Magyar Vagon- és Gépgyár megalapítása. Ez az ipari üzem mennyiségi és minőségi változást hozott a szakmunkás-

Next

/
Thumbnails
Contents