Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

BAMA JÓZSEF: Győr polgármesterei

ka helyett a felmerülő új igények kielégítését szorgalmazták. Zechmeister Károly ezekre az erőkre támaszkodva dolgozta ki nagyszabású városrendezési tervét s tett határozott lépéseket ennek megvalósítására. Felismerve a kedvező lehetőségeket Győr városát ipari, kereskedelmi, kulturális központtá kívánta kiépíteni. Az új városközpont kialakításának munkálatai az egykori vásártéren indultak meg. Az új városközpontot elsősorban megfelelő intézményrendszerrel és gazdasági ipari háttérrel kellett megalapozni. Szombathellyel, Sopronnal vívott küzdelemben szerezte meg a királyi táblát Győrnek, melynek székháza a mai Szabadság téren épült fel 1892-ben. Az ítélőtábla tisztviselői számára ugyanebben az időben városi bérházak felépítésére került sor. A 90-es évektől igen jelentős vasúti beruházásokra került sor, melyekhez Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter, Győr országgyűlési képviselője nyújtott komoly segítséget. Új vasúti pályaudvar, teherpályaudvar, felüljáró híd jelzik e téren a nagy építkezéseket. 1892-ben új 80 ágyas közkórház építését fogadta el a városi közgyűlés, mely 1895-re épült fel. 1890-ben a kormány 5 új kereskedelmi és iparkamara felállítását határozta el, melyek egyikét Győrött szervezték meg. 1897ben felépült a Frigyes-laktanya. A 90-es évek elején épült újjá a sétatéri nagyhíd és a hosszúhíd. Zechmeister Károly különösen nagy figyelmet, rendkívüli energiát fordított az igényeknek megfelelő, ugyanakkor a város nagyságát is szimbolizáló új városháza megépítésére. Az évekig tartó előkészítő, majd építési munkák közben szívós harcot kellett folytatni az ellenzőkkel, az aggályosokkal. Sokan ellenezték a nagyösszegű kölcsönök felvételét, a Gabonavásártér beépítését és túlzottnak minősítették az egyes építkezéseket. Zechmeister Károly érdeme, hogy a városfejlődés szempontjából e fontos ügyek eldöntésénél elfogadható indoklással és határozottsággal maga mellé tudta állítani a törvényhatósági bizottsági tagok többségét. Az 90-es évek az oktatási intézmények létesítése terén is eredményeket hoztak. 1892-93-ban épült fel a Főreáliskola, melyek létesítéséhez 55.000 forinttal járult a város. Ezt követték a felsőkereskedelmi iskola, a Faés Fémipari Szakiskola, az 1. számú Polgári fiúiskola alapítása, melyek rövid időn belül új épületet is kaptak. Zechmeister Károly elképzelései, tervei között talán az első helyet foglalta el a gyáripar meghonosítása, Győr ipari nagyvárossá fejlesztése. Megfelelő telekárakkal és adókedvezményekkel indult meg az ipari üzemek létesítésére vállalkozók idecsalogatása. A városfejlődés szempontjából nagy jelentőségű volt 1896-ban a Magyar Vagon- és Gépgyár megalapítása. Ez az ipari üzem mennyiségi és minőségi változást hozott a szakmunkás-