Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

BAMA JÓZSEF: Győr polgármesterei

Lacza Ferencet a főispán 1884. október 13-án nevezte ki polgármesternek, ezért ettől számítjuk polgármesterségét. Egyébként őt az 1884. november 27-i közgyűlésen választották meg polgármesternek. Lacza Ferenc egy rendkívül súlyos sikkasztási ügybe keveredett, így az ő polgármesterségének végét a m. kir. belügyminiszter által kiállított — a felfüggesztés időpontját tartalmazó — határozatától számítjuk. Utódját Zechmeister Károlyt az 1888. március 12-i közgyűlésen választották meg. Zechmeister Károly A mai napig méltán a város legnagyobb polgármesterének tartott Zechmeister Károly hivatalba lépését korszakhatárnak számíthatjuk, hiszen polgármestersége alatt Győr az országban párját ritkító fejlődésen ment keresztül. Az evangélikus Zechmeister bábsütő család ősei a XVIII. század közepén kerültek Magyaróvárról Győrbe. Győr új, első számú vezetője nagy rátermettséggel, rendkívüli energiával látott hozzá a pénzügyek rendezéséhez, az ügyintézés korszerűsítéséhez, a tanács tekintélyének helyreállításához. Politikai nézeteiben a kormánypártot követte, de több ízben túl is lépte ezt a keretet, ha az 1848-as polgári forradalomról, a forradalom jeles személyeiről s az ország önállóságával összefüggő kérdésekről esett szó. Városvezetői hivatali működésének kezdetén választják 1888 tavaszán Kossuth Lajost Győr díszpolgárává. Zechmeister Károly Kossuth Lajos temetésén személyesen vezette a városi küldöttséget. A szabadságharc 50. évfordulóján méltón emlékezett a reformkor és szabadságharc nagy alakjaira, a haladásért és függetlenségért folyó hősi küzdelemre. A városi közigazgatás mechanizmusának megváltoztatásában, a lakosság tájékoztatásában fontos szerepet szánt az 1889-től induló Győr város Hivatalos Értesítőjének. E rendszeresen megjelenő kiadvány a szorosan vett közigazgatási ügyek, intézkedések mellett a város kulturális és közhasznú intézményeiről, a társadalmi életben felmerült lényeges kérdésekről is hírt adott. Győr városa gazdaságilag az 1870-es évektől kezdve válságos helyzetbe került. A kereskedelmi forgalom visszaesett, az ipar alig növekedett, a lakáshiány egyre fokozódott, az egykor virágzó kereskedelmi város lakossága mind nehezebb körülmények között élt. Közben a vasúthálózat kiépülésével Győr fontos közlekedési gócpont lett, mely kedvező lehetőséget teremtett a válságból történő kilábaláshoz. Győr város törvényhatósági bizottságának tagjai között többen voltak, akik a toldozott-foldozott politi