Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

HORVÁTH JÓZSEF: A győri polgárok a végrendeletek tükrében

mas a névanyag ilyen szempontú vizsgálata. Egyébként ha a rokoni kap­csolatokat visszük térképre, ebből az időszakból 126 adatot találtam és azok 67 település között oszlanak meg. Ami azt jelenti, hogy Pápával és Pozsonnyal van 8—8, Komárommal 6, Nagyszombattal pedig 5 kapcsolat, a többivel általában csak 1—2, tehát meglehetősen nagy a szóródás. Vi­szont azt is mutatja, hogy meglehetősen tág ez a kör: említettem már Hor­vátországot, de vannak erdélyi származásúak, vagy még messzebbről ide­került személyek. Van olyan személy például, akiről tudjuk, hogy Ham­burgból került ide, vagy Regensburgból, vagy más német városból — fő­ként a kereskedők között fordulnak elő ilyenek. Mindez azt mutatja, hogy a máshonnan származók többsége Magyarország területéről és azon belül hódoltsági területekről érkezett, de számottevő a mai értelemben határo­kon kívüliek aránya is. Érdekes a vidéki ingatlanbirtoklások száma is. (Minden adat, amit mondok, az első fél évszázadra, tehát 538 végrendeletre vonat­kozik.) 27 esetben említenek vidéki házat, 32 alkalommal pedig nemesi jó­szágot (itt a városba került nemesek birtoklásairól van szó elsődlegesen). Sokszor esik szó kertekről (főként Győr-Szigetben, ami ekkor önálló település és a győri püspök fennhatósága alá tartozik, szemben a várossal, ami káptalani), majorról, állatokról. Ez utóbbi azért gyakori, mert a várfalak megépítésével az állatok kiszorulnak a város területéről: az emberek kénytelenek a város­on kívül majorokban, illetőleg a környező falvakban tartani az állatokat és oda kijárni gondozni. Nagyon fontos a szőlő. A győri polgárok intenzíven műveltek szőlőt is. 83 szőlőbirtoklásról találtam ebben az időszakban ada­tot, és ez kb. 80%-ában 14 sokoróalji település között oszlik meg. Rengeteg az adósság és a kintlevőség, akárcsak a városon belül, azon kívül is. Kintle­vőséget 140 településen 346 esetet számoltam össze, és akkor még nincse­nek benne azok, akik azt mondják, hogy erről külön lajstromuk van, tehát nem sorolják fel. Ez nagyon nagy szóródást mutat. A legintenzívebb a kör­nyező falvak közül Nyúllal és Felpéccel a kapcsolat. Felpéccel érdekes val­lási vonatkozásokban, hiszen az evangélikusoknak volt a nagy központja; Győrött viszont az evangélikusoknak nem volt szabad vallásgyakorlata, tehát kiszorultak a városfalon kívülre. Mellettük Szentmártonnal, Patoná­val, Csanakkal, Ménfővel, Pázmánddal vannak erősebb kapcsolatok, de egy-két alkalommal csaknem minden település említtetik. A kapcsolatok egyéb típusait csak megemlítjük. Vannak adatok a testálok mozgására, távolabbi kereskedelmi ügyleteikre. Elmentek mond­juk Vácig a marháért, aztán vitték a nyugati piacokra. Vannak győriek, akik valamely célból éppen Nagymegyeren vagy Komáromban tartózkodva és hirtelen megbetegedve, ott kénytelenek végrendeletet tenni. Vannak vidé­ken tanuló győriek: Bécs, Graz, sőt Pádua említtetik a tanulmányok színhe-

Next

/
Thumbnails
Contents