Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

HORVÁTH JÓZSEF: A győri polgárok a végrendeletek tükrében

lyeként. Vannak viszont Győrben tanuló vidékiek: az egyik testáló csornai diákot említ, aki nála lakik (nyilván a jezsuita gimnáziumban tanulhatott). Rengeteg vidéki kolostorra és búcsújáróhelyre tesznek kegyes hagyományt. Tehát több száz még azon adatok száma, ami ezekbe az egyéb kategóriákba tartozik, de ezeket már nincs időm részletezni. Arra csak három percben utalnék, hogy mit tudunk a körülményeikről, hiszen erről kevesebbet beszélnek a források. Házuk általában volt; kb. 15—20%-ra tehető azok aránya, akik lakóként végrendelkeztek. A ház értékéről néha van adat, de a nagyságáról nem nagyon: ezért nincs értelme az értékét sem mondanom, hiszen nincs viszonyítási alap. Hogy mi volt ezekben a házakban? A helyiségek számáról ha van adat, akkor általában egy-két helyiségről van szó, a módosabbaknál háromról; néhány esetben ez kiegészül pincével, jégveremmel, vagy az udvaron álló kvártéllyal, amit a katonaság számára építettek, hogy ne kelljen a lakásba befogadni őket. A berendezésből amit megemlítenek, az néha az ágy és a láda. A ládában tartották az értékeiket, szekrényük viszont egyetlen esetben sem volt. Ez a polgárosultság mértékével függ össze: Sopronban ekkortájt már a fele legalább szekrényről rendelkezik és csak a fele ládáról, Győrben még mindenki a ládánál tart. Néha említtetik almárium, esetleg asztal és szék, de erről meglehetősen gyér leírások vannak és nagyon ritkán: talán ha minden ötvenedik végrendeletben található ilyen típusú adat. A konyhával kapcsolatban óntányér, vasfazék, rézmozsár, ónkanna, szita, vasrosta, fa tányér a leggyakrabban említett tárgyak. A villa, kanál, kés közül csak azt említik, aminek legalább a nyele ezüstös, vagy esetleg aranyozott, tehát aminek külön értéke van. Az otthonok díszítésével kapcsolatban főként az abroszokat és szőnyegeket kell kiemelni. A szőnyegek nem a földön, hanem inkább a falon, vagy az ágyon és az asztalon voltak. Említenek olyan szőnyeget is, melyre a négy evangélista volt ráhímezve, amint leírják. De van perzsiai szőnyeg, török kárpit és más egyéb dísz is. Nagyon díszesek lehettek az ágyneműk: ezzel viszonylag részletesen foglalkoznak. A férfiak és nők ruházatával kapcsolatban meglehetősen általánosak az adatok: inkább csak globálisan intézkednek arról, hogy a ruháimat hagyom ennek vagy annak. Ritka az olyan testáló, aki kiemel közülük egy mentét, nadrágot, köpenyt, subát, süveget és arról esetleg elmondja, hogy milyen volt az anyaga vagy a színe. A ruhaanyagokról részletesebben beszélnek. Hogy milyen változatos volt, erről csak annyit, hogy például posztófajtából volt karasia, kamuka, kentula, istamet, csimazin és még néhány más is. Ez főként azzal függ össze, hogy meglehetősen magas volt a városban a katonaság aránya: a