Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

HORVÁTH JÓZSEF: A győri polgárok a végrendeletek tükrében

amit mond. Ha viszont férjhezmenés vagy nősülés előtt állt és idősebb volt, mint azt az elvárás megkívánta az adott korban, akkor inkább fiatalabbnak mondta magát. Ez meglehetősen szabadon működött. Egyébként Granasztói Györgynek van egy alapvető kutatása Kassán, ahol egy lélekösszeírást tudott elemezni, melyben az életkorok is adottak voltak: ő azt hozta ki a XVI. század második felében, tehát pár évtizeddel vizsgált korszakunk előtt, hogy a nők átlagéletkora Kassán kb. 46 év, a férfiaké kb. 52 év volt ebben az időszakban. Ez a mainál kb. negyed századdal kisebb szám, de ha minden körülményt figyelembe veszünk, lehet, hogy még ennyi sem volt; mindenesetre fogadjuk el, hogy kb. 45-50 évet éltek átlagosan ezek az emberek. Érdekes a testamentumokban említett gyermekszám vizsgálata is. Az 1600 és 1630 közötti három évtizedben végrendelkezők között házas 211 volt: közülük 54 nem említ gyermeket, 3 említi, hogy most várják az elsőt, 48 esetben van 1 gyerek, 35-ször 2, 32 esetben 3, 9-szer 4, 3 testálónál 5, közülük egy akkor várja a hatodikat és 1 esetben van 6, de ezek közül az egyik mostoha. A többi esetben csak „gyermekeim"-ként említik őket, tehát nem tudjuk meg, pontosan hány volt. Ha ezeket az adatokat összevetjük, az jön ki, hogy kb. 100 testálónál lehetett 2-3 gyermek, tehát átlagosnak ez mondható. Ezt azért merem mondani az 54 olyan ellenére, aki nem említ gyermeket, mert az előbb mondottak és Werbőczy rendelkezése értelmében a gyermekteleneknek sokkal inkább érdekükben állt végrendeletet tenni, hiszen nekik nem volt törvényes örökösük. Ezért, hogy szabadon rendelkezzenek legalább szerzett vagyonuk felével az oldalág fele, nekik még inkább érdekükben állt végrendeletet tenni. Tehát nagy a valószínűsége, hogy nem minden negyedik család volt gyermektelen, hanem ez az arány sokkal kisebb volt, pusztán a testálok között torzul el az említett rendelkezések miatt. Az is izgalmas, hogy hány olyan család van, amelyben több házasságból született gyerekek élnek együtt. Ebben az anyagban 19 olyan esetet találtam, ahol két házasságból származó gyerekek voltak együtt és 2 olyan eset van, ahol három házasságból jöttek a gyerekek — ezek a legizgalmasabbak a kutató szempontjából. Érdekes kérdés lehet az is, hogy milyen típusú volt a család. A családelméleti szakirodalomban, főként Cseh-Szombati László munkáiban szerepel az ún. nukleáris család fogalma, tehát ahol férj, feleség és gyermekek élnek együtt: nagy valószínűséggel a győri családok többsége ilyen volt. Nagyon kevés esetben van velük élő szülőről említés, és arra is csak elszórtan, hogy esetleg nem rokon családtag, szolga vagy szolgáló élt a háztartásban.