Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

HORVÁTH JÓZSEF: A győri polgárok a végrendeletek tükrében

főúri végrendeletek, így a győri forrásainkkal tartalmilag össze nem vethetők. Szempontunkból nagy jelentőségű Házi Jenő tevékenysége: ő négyszázharminc-valahány soproni végrendeletet tett közzé az 1390 és 1524 közötti évekből eredeti nyelven, azaz korai újfelnémet dialektusban. Óriási kincs, hogy ez közzé van téve nyomtatásban és nem kell kéziratokban böngészni a kutatónak. Azután Tárkány Szűcs Ernő nevét mindenképpen meg kell említeni: ő volt az, aki a végrendeletet „felfedezte" a legújabb kori történeti kutatás számára. Főként Hódmezővásárhelyen és Makón kutatott nagyobb mennyiségben, de később más városok anyagát is átnézte. Aztán az utóbbi évtizedben jelentek meg nagyon fontos közlések Nyíregyházáról, Nyírbátorból, Ceglédről, Debrecenből, a hajdúvárosokból és még néhány helyről kisebb mennyiségben. Ezek sajátossága az, hogy egyik sem XVII. századi anyag, illetve a gyöngyösiben van néhány XVII. századi, a többi mind későbbi; tehát a győri források emiatt is egyedülállóak, hogy itt egy olyan korszakot kutathatunk, melynek az anyaga más városokban jóformán nem is maradt meg. A XVII. századból Debrecenben 16 darab végrendeletet tudtak fellelni a levéltárban — mint említettem, Győrött kb. 1000 darab van, tehát egészen más a kutatás lehetősége. Természetesen az is izgalmas, hogy milyen kutatásokra használták eddig a végrendeleteket. Itt most nem szándékozom számbavenni az e témakörben napvilágot látott több tucatnyi munkát, csupán néhány fontosabbra utalnék. Tárkány Szűcs Ernő nevét már említettem: ő jogász volt, jogtörténész, és elsődlegesen a jog szempontjából, a végrendelkezés fejlődése szempontjából vizsgálta e forrástípust, bár Hódmezővásárhely esetében a társadalmi, gazdasági körülményeket is feltárta. Alapvetően új színt hozott ebbe a kutatásba egy Szende Katalin nevű soproni fiatal történész, aki az utóbbi fél évtizedben tett le féltucatnyi tanulmányt ebben a témában. Azért speciális az ő kutatása, mert a testamentumok mellett más dokumentumok adalékait is figyelembe vette. Szende Katalin régész is többek között, és a régészeti leletek anyagával összevetve a végrendeletben leírtakat tudott olyan képet rajzolni a XV. századi Sopron anyagi kultúrájáról, ami meglehetősen egyedülálló, és azt hiszem, nemzetközi viszonylatban is számottevő. (Egyébként legmesszebb egy későközépkori soproni szemétgödör régészeti leletanyagának a végrendeletekkel való összevetésével jutott.) Természetesen problémát jelent, hogy hogyan lehet ekkora mennyiséget vizsgálni, illetve melyek azok a témák, amelyeket lehet, illetve