Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

SÁRY ISTVÁN: Győr küzdelme a szabad királyi kiváltságok elnyeréséén

település, illetve települések éltek a kiváltságokkal, s Győr, Zsigmond koráig a királyi városok között foglalt helyet. A város életében jelentős törést okozó változásra az 1400-as évek fordulóján került sor. A továbbiakban Győr ugyanis nem szerepel a királyi városok listáján. Ez valószínű azzal függ össze, hogy a győri püspök, Zsigmond királlyal szemben a Nápolyiak pártján állt és a király a város nagy részét egyházi és világi birtokosok kezébe adta. A XV. század közepén Erzsébet királyné és I. Ulászló Győrben kötnek békét. A békekötés után a város a királyné birtokában marad, aki az úgynevezett káptalanvárost földsánccal és sövénnyel veszi körül, majd III. Frigyes német császárnak zálogosítja el, aki azt 8 évig bírja. 1447-ben Széchy Ágoston győri püspök váltja vissza 3000 aranyért. A három város közigazgatási határa a török támadások, valamint a dunántúli főkapitányság felállítása miatt elmosódott, s a közigazgatásilag egységesedett Győr fokozatosan a káptalan földesúri fennhatósága alá került. A városvezetés a változások ellenére is őrizte a hagyományt, s pecsétlenyomatán a királyi városi jogállásra utaló civitas kifejezést használta. A város legrégibb címere egy XVI. század második feléből származó oklevél szárazpecsét lenyomatán maradt meg, mely a város védőszentjét Szent István vértanút ábrázolja papi ornátusban. Szent István bal kezében pálmaágat, jobb kezében köveket tart, s jobb keze mellett deréktájban egy latin kereszt látható. A civitas megjelölés I. Mátyás két oklevelében is szerepel, mely valószínű nem a jogállást hanem a település fontosságát jelenti. Győr ugyanis a török terjeszkedés kapcsán ismét előtérbe kerül. Elsősorban a nyugati kereszténység védelme céljából Mohács után a dunántúli főkapitányság székhelyévé teszik, s az 1560-as évektől az ország legkorszerűbb várának kiépítésére kerül itt sor. 1594-ben sajnos feladás következményeként Győr török megszállás alá kerül, s a török elleni harcok, tűzvész következtében, valamint a várrendszer útjába eső épületek lebontásával a középkori Győr eltűnik, s a török felszabadulás után mezővárosként kezdheti új életét. A város falai közé történt visszatelepedés, valamint a közigazgatás újra indulásakor az 1600. évben Szegi Szőcs Gergely bírósága alatt munkáját megkezdő tanácsnak legfontosabb teendője, hogy kiváltságait visszaszerezze, vagy bővítse, illetve a császár által azokat megerősítéssé. Ez szinte kilátástalannak tűnik, hiszen a városi levéltár iratanyaga elkallódott, vagy megsemmisült, a püspök és a káptalan pedig szigorúan őrködik földesúri jogai fölött. A helyzetet nehezíti, hogy a főkapitány a városban minden jogot magának vindikál, kénye-kedve szerint bánik a város bírájával és tisztségviselőivel, s a török portyázások is állandó veszélyt jelenjenek. A