Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

SÁRY ISTVÁN: Győr küzdelme a szabad királyi kiváltságok elnyeréséén

polgárok kollektív emlékezete nem felejt. A császárhoz intézett kérelmeikben arra hivatkoznak, hogy a török megszállás előtt Székesfehérvárhoz hasonló jogokkal bírnak, melyeknek királyi megerősítését kérik. Győr fontos ipari és kereskedelmi központ ekkor, s a városvezetés szívóssága mellett ez jelentős szerepet játszik abban, hogy II. Mátyás 1609ben 8 privilégiumot ad a városnak. Ezek közül a legfontosabbak a következők: árumegállító jog, városi polgárok vám- és adómentessége az országban szárazon és vízen, minden rendes és rendkívüli adó alóli mentesség, július-augusztus kivételével szabad bormérési jog, és vásártartási jog. Ezzel Győr kiváltságos mezővárossá vált. A földesúri fennhatóság megmaradt, de az említett jogok jelentős rést ütöttek azon. A város mindent elkövetett, hogy érvényt szerezzen kiváltságainak. A győri püspök viszont nem ismerte el a város kapott jogait, s fokozatosan nyirbálta azokat. A XVII. század elejétől kezdve kemény küzdelem indult meg a városvezetés és a győri püspök között. Mindkét részről túlkapások sorozatára került sor. Győr város bírája és esküdtjei több ízben panasszal fordultak a császárhoz, illetve az országos méltóságokhoz: 1649-ben az esztergomi érsekhez és Pállfy Pálhoz írt levelükben a sérelmek sorát vetették papírra. Levelüket így kezdték „az régi szent királyok látván az Győr városának fogyatkozott állapotját régenten sok különb-különb féle privilégiumokkal ajándékozták volt úgyannyira, hogy az ü városi szabadsága székesfehérvári szabadsághoz hasonlíttatott, melynek sok esztendei reális uzusában is volt. Azon közben az pogány török megszállván, hogy vesztése történt a szegény városnak minden privilégiumi, kik elvesztenek". Több pontban foglalták Össze, hogy a török megszállás előtt milyen jogokkal rendelkezett a város és most milyen sérelem éri őket. Többek között felhozták, hogy a püspök az abdai vámnál törvénytelenül vámot szed a győri polgároktól, ennek elmaradása esetén önkényesen lefoglalja állataikat, s számos más módon sanyargatja a polgárságot. A lakosságnak állandóan fegyverrel kell vigyázni családjára, lakására és állatállományára a török támadások miatt. A főkapitány vár- és sáncépítésre kényszeríti őket és a káptalan, mint földesúr nem védelmezi a várost. A jogok között hivatkoztak Nagy Lajos 1361. évi privilégiumára, mely szerint Győr tárnoki város volt és nem tartozott a káptalan földesúrasága alá. A város azzal is igyekezett bizonyítani kiváltságos jogállását, hogy pecsételésében nagyon sok esetben a civitas megjelölést használta. Egy 1649-ben kelt levélen levő szárazpecsét lenyomaton Szent István vértanú profilban, papi ornátusban, glóriával látható, aki jobb kezében köveket, bal kezében pálmaágat tart, s jobb keze mellett latin kereszt látható. A lenyo-