Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

GECSÉNYI LAJOS: Vázlat Győr XV1-XV1I. századi történetéről

a Dallos és a Torkos család. Mindkettő az 1570-es években kapott nemességet s a Dallos család egyik tagja, a XVII. század elején, a város, a vidék, sőt az ország életében meghatározó szerepet játszó személyiség lett. Dallos Miklós, akinek az apja még marhakereskedő és mészáros volt, győri püspöki rangra emelkedett (1623-1630) és Bethlen Gábor háborúja idején jelentős szerepet játszott a Habsburgok megbízásából folytatott béketárgyalásokon. O volt az, aki Győrben megtelepítette a jezsuita rendet, s rájuk bízta a gimnázium és a papnevelő intézet alapítását. Ez utóbbi céljaira 25.000 forintos adományt tett. Amikor Dallos Miklós győri püspök és főispán (hiszen a győri püspökök voltak a megye főispánjai is Mohács után), egyik testvére a megye alispánja, tehát első embere, korábban többször volt városbíró. Sógora Grebechy Gáspár hasonlóképpen többször a megye alispánja és városbíró. Összeházasodtak a már említett Angarano családdal. Hasonló a helyzet a Dallost megelőző püspökkel, Lépes Bálinttal (1619-1623), akinek az apja szintén győri polgár volt. Lépes, mint győri kanonok egyébként meghatározó szerepet játszott 1598 után a városnak a katonai megszállás alól történt felszabadításában. Ez mutatja, hogy ez a társadalom, amelyről sokszor úgy beszélünk, hogy az ún. feudális kötöttségek társadalma, ahol mindenki be van valahova skatulyázva: jobbágy, polgár, nemes — nem egy ponton nagyon is átjárható társadalom volt, amely lehetőséget adott arra (mert nem kasztok ezek, nehogy összetévesszük azokkal), hogy tanulás, vagy éppen vagyonszerzés révén az egyik társadalmi rétegből valaki átkerülhessen egy másik társadalmi rétegbe, s tekintélyre, hírnévre tehessen szert. Más kérdés természetesen, hogy generációs változások következtében a családok nagy része fiú ágon kihalt és eltűnt a történelemből. Egyetlen kivétel, a Torkos család, amely gyakorlatilag — azt hiszem — leány ágon a mai napig létező család. Mennyire befolyásolta Győr történetét a török megszállás? Mint ismeretes, 1594 késő nyarán a felvonuló hatalmas török sereg ostrom alá fogta a győri várat. Az esemény része volt a 15 éves háború egyik nagy hadjáratának, amelynek során a törökök sokáig mérlegelték a Bécs elleni felvonulás lehetőségét, azonban végül Győr ostroma mellett döntöttek. Úgy gondolván — azt hiszem, nem helytelenül —, hogy amíg Győrt nem tudják elfoglalni, addig a Bécs elleni hadjárat is bizonytalan, hiszen a hátországban van egy nagy, megerődített város, jelentős számú katonasággal. Győrnek ekkor rövid ideje hivatalban lévő főkapitánya volt, Ferdinand Hardegg gróf személyében, aki korábban sok éven keresztül már a magyarországi hadszíntéren szolgált a keleti országrészben, ahol Szatmár várának volt a főkapitánya. Annak a szatmári várnak, amely elsősorban a erdélyi feje-