Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

GECSÉNYI LAJOS: Vázlat Győr XV1-XV1I. századi történetéről

A vár kiépülése, ahogyan utaltam rá, sok változást hozott a város településszerkezetében. Az elpusztult külső települések templomai, és nem csak templomok voltak a középkori Győrben, hanem a dominikánusoknak, a ferenceseknek kolostora is volt itt, beépültek a győri vár falaiba. Eck Salm gróf, az akkori főkapitány a lébényi templom lebontását és köveinek a beépítését is szorgalmazta. Nem valamiféle vallás- és egyházellenes indítéktól vezérelve, hanem egyszerűen abból a praktikus okból, hogy messze földön a város körül nem volt olyan kő, amit fölhasználhattak volna az építkezésnél. A téglával egyszerűbb volt a helyzet. Elsősorban a mai Győr-Sziget területén, ahol víz és megfelelő minőségű anyag állt rendelkezésre, hoztak létre már az 1550-es években hatalmas téglaégető kemencéket, de égettek téglát Komáromban is, míg meszet az alsó-ausztriai Deutsch Altenburgból szállítottak a Dunán. Arra kell gondolni, hogy sok tízezer, sőt százezer tégla beépítésére került sor a hatalmas bástyafalakban. A mai színházépület mellett látható ágyúállás romjai, a Rába partján lévő Sforzia bástya, a Duna bástya csupán egy piciny töredéke az egykori győri várnak, amelyek sejtetni engedik, micsoda óriási erődítések folytak itt, micsoda hatalmas mennyiségű építőanyagot építettek be. Az építkezéseket nem befolyásolta az 1566-os, ugyancsak sokszor emlegetett tűzvész, amely a maga idején biztosan rémisztő esemény volt, de sokat nem változtatott a város állapotán. Viszonylag gyorsan, hónapok alatt újjáépültek a házak. Elsőbbséget élveztek a város lakói abban, hogy fát hozhassanak a tetők helyreállításához Ausztriából, Stájerországból is. Az építkezés, a vár teljessé tétele, noha egyre kevesebb pénz állt rendelkezésre, mégis folytatódott, bár a magyar adók ehhez kevésnek bizonytiltak. Hozzá kellett a költségekhez járulni Alsó-Ausztria rendjeinek, sőt az egyes főurak is adtak kölcsönöket a királyi kincstárnak az építkezésre, így maga Zrínyi Miklós 10 ezer forintot adott a hatvanas évek elején. Ahogyan a pénz fogyóban volt, úgy csökkent az építkezés üteme, és a vár lényegében az 1590-es évekig sem készült el úgy, ahogy a tervező mérnökök az 1550-es években megálmodták. A legnagyobb hiányosságot a külső védművek hiánya jelentette. Talán, ha túlzás is volna azt mondani, hogy 1594-ben, amikor a török Győrt ostrom alá fogta, a vár még nem volt kész, kétségtelenül abban az értelemben nem volt teljes, hogy valóban minden védművével vállalhatta volna a török elleni további sikeres ellenállást. Mert valójában a vár 1594ben heteken keresztül sikeresen ellenállt a hatalmas török sereg támadásának. Változás következett be a város gazdasági szerepében. A török megszállás kiterjedése, az ország középső területeinek tartós török uralom alá kerülése Mohács után, Szigetvár és Gyula, tehát az Alföldön és a Dél-