Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

CSÓKA GÁSPÁR: A szerzetesrendek szerepe Győr tudományos, oktatási és kulturális életében

és jezsuita rendház, mert a legfelső szintet a földrengés után nem lakhatták. A károkat még ebben az évben helyrehozták. Alig több, mint két évtized múlva a kolostor is áldozatul esett a II. József-féle feloszlatásnak, és a kolostort a templommal együtt a Vallásalap veszi át. Ilyen módon 1787 szeptemberében 19 páternek és 6 testvérnek kellett elhagynia a kolostort. A Liszt Ferenc utcában lényegében ma is álló épület, először megyeházzá alakult, és kb. két évtizede lehet, hogy a megyeház, elköltözve a mostani helyére, átadta helyét a levéltárnak és más intézménynek. A harmadik szerzetesközösség a keresztes lovagok győri ispotálya. A keresztes hadjáratok első szakaszának nagyon sajátos szerzetesrendjei az ún. lovagrendek. Közös vonásuk, hogy hármas eszmét igyekeznek megvalósítani: a szerzetesi vallásos eszmét a szokásos hármas fogadalommal, a lovagi eszmét a zarándokok védelmével és a betegápolás vállalásával, és a katonáskodást a szent földért vívott harccal. A Szentföldön alakult rendek azután az európai országokban is jelentős birtokokra, pénzforrásokra tesznek szert, amit aztán a zarándokok, a betegek ellátására és a foglyok kiváltására fordítanak. A johanníták rendje, amelyről itt szó van, a XI. században alapított jeruzsálemi Keresztelő Szent János ispotályból fejlődött ki. II. Paschalis pápa a XII. század legelején védelmébe vette a rendet, II. Callixtus pápa 1120-ban lovagrendnek ismerte el. Központjuk először Jeruzsálem, majd ahogyan a keresztesek kénytelenek a területeket feladni a török terjeszkedése miatt, 1291-ben már Ciprusra, onnan Rhodoszra, majd pedig 1530-ban Máltára szorulnak, és ezért szokás őket manapság Máltai Lovagrendként emlegetni. Itt élnek Máltán addig, amíg 1798-ban Napóleon nem államosítja őket. A XIX. században pápai rendeletre újjászerveződik ez a közösség, és a központjuk ettől kezdve Róma. A feladatuk pedig a karitatív munka, amelyet a II. világháború után XII. Piusz pápa kifejezetten megkövetelt tőlük. A pápa célkitűzése az volt, hogy aktív karitatív munkával foglalkoznak. A XII. században eljutnak Magyarországra is. A számtalan keresztes rendház közül ennek ellenére rendkívül nehéz kiválasztani, hogy melyik volt a Szent János lovagrendé. A középkorban ugyanis Magyarországon általában kereszteseknek, tehát Cruciferinek hívták azokat, akik ruházatukon keresztet viseltek, és mindenki ispotályos rendnek volt a tagja, akinek a rendházát ispotálynak, domus hospitalisnak hívják. A XVII. század első felében a Pázmány Péter-féle középkori szerzetes házakat összeíró lajtsom 21 johannita konventet sorolt fel. Közülük azonban csak 12 volt valóban a jánoslovagoké. Közöttük nem találjuk Győrt. A győri keresztes lovagok rendházának alapítását pontosan nem ismerjük, az ideje a XIII. század elejére esik. 1209-ben már állott. 1216-tól