Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

WINKLER GÁBOR: Győr építészete

elemei átvetültek a városfejlesztés ígéretes, nagy tartalékterületére, a vasúttól délre éppen csak fejlődésnek indult Nádorvárosba. Nádorvárossal egyidőben Gyárváros is gyors fejlődésnek indult: itt korszerű, nagyméretű, közel félezer lakást magában foglaló új munkáslakótelep építése adta meg a lehetőségét egy újabb alközpont kiépítésének. Fiala Géza építész felismerte a feladatban rejlő nagy lehetőségeket; nem csupán magukat a népies, szecessziós munkásházakat tervezte meg, hanem sugaras szerkezetet is adott az addig lazán és esetlegesen fejlődő városrésznek; a kompozíció közepére pedig ovális alakú főteret épített. A város fejlődése az első világháború után láthatóan megtorpant. Ekkor is születtek városrendezési elképzelések, főleg az elővárosokat igyekeztek a fő városszerkezeti rendszerbe belevonni, nagy hármas, barokkos útrendszerekkel, sugaras keresztutakkal — ezek a „romantikus" elképzelések azonban nélkülözhetek minden realitást és nem voltak kapcsolatban sem a hagyományos városszerkezeti motívumokkal, sem a meglevő felszíni adottságokkal. 1929-ben aztán tervpályázatot írtak ki a város általános rendezésére, melyet Dörre Endrével együtt Weichinger Károly nyert meg. A tervezők az adottságokat tiszteletben tartva adtak választ a várost foglalkoztató fejlesztési kérdésekre. Arra kínáltak megoldást, hogyan lehet egységes, jól működő rendszerbe foglalni a laza elővárosokat, felvázolták a város déli irányú, nagyléptékű fejlődésének fő szerkezeti elemeit, megrajzolták a külső körutak vonalát és a hiányzó folyami hidak legmegfelelőbb helyét is kijelölték. A város északi és déli része közötti jobb kapcsolat megteremtésére a vasúti felüljárók helyét is megkeresték. 1890 táján Weichinger Károly némi elégtétellel állapította meg, hogy a város — legalábbis nagy szerkezeti elemeit tekintve — nagyjában-egészében tervei szerint fejlődik, és a hidak valóban azokon a pontokon épültek fel, ahová tervében helyüket javasolta. A két háború közötti időben — összehasonlítva az előző évtizedekkel — viszonylag keveset építettek a városban. Az épületek egy része — jelentős közintézmények — még a késő historizmus jegyeit mutatták, így az iskolák és a reprezentatív m. kir. postapalota, de hamarosan megjelentek az első modern épületek is. Győrben Arkay Aladár gyárvárosi r. kat. temploma (1928) nyitotta meg az utat a modern építészet előtt; Körmendy Nándor nádorvárosi temploma 1940 után épült. Ez időben még óvatos tisztelet övezte Győrben a történeti környezetet; bár a lakóházak magassága 1-2 szinttel nőtt, az összkép nem változott. Épült néhány kisebb méretű, de igen finom arányú