Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

GÖCSEI IMRE: Győr földrajza

vízjárású. Árvizei gyorsan futnak le, gyakran még a védekezésre sem hagynak időt. A Rába általában márciusban szállítja a legtöbb vizet, amikor a vízgyűjtőterületén olvad a hó. A legnagyobb árvizek akkor keletkeznek, amikor a hóolvadás bő esőzésekkel jár együtt. A vízállás ingadozása Nick alatt eléri a 6 m-t, Győrnél a 8 m-t is meghaladja, de ez már a Duna visszaduzzasztó hatásának a következménye. A XIX. század második felében a gazdasági élet fejlődése, az árvizek gyakori pusztítása szükségessé tette a Rába szabályozását. Az 1893-ban befejezett munkák során Győr-Sárvár között 80 átvágással 48 km-rel rövidítették meg a folyó futását. Á Rábának új medret ástak Győr és Rábapatona között, amelyet Rábapa-tonai-győricsatorna néven rajzoltak a régi részletes térképekre. Ezzel a Rába kanyarulatait levágták. „A győr-patonai Rábacsatorna 11 850 m hosszúságra terveztetett. A régi meder hossza ugyanezen ponttól 25 450 m volt, tehát a rövidítés 13 600 m. A hullámtér 400 m, 4 m koronaszélességű töltésekkel." (RUMY S. 1888.) A Rába szabályozását a Rábapatonai győri-csatorna munkálataival kezdték. „Az el so ásó szúrás 1886. október 5-én történt és rendes tempóban dolgoztak egy évig. 1887. október havában kedvezőtlen időjárás állott be, amely 1888. kitavaszodásáig tartott. (RUMY S. 1888.) A csatorna megépítését 1888. október 8-ra fejezték be. Az ünnepélyes megnyitást ugyanerre a napra tűzték ki. A megelőző éjjelen az erős áradás átszakította az elzáró gátat és a folyó maga nyitotta meg új medrét a kormánybiztos helyett." A Rába régi medre tehát holt mederré, azaz mesterséges morotvává alakult. A Marcal szabályozásakor (1890-1893) a folyó vizét a Rába régi medrébe vezették az eredeti torkolat közelében. A régi Rába-mederben folyó Marcal vize Győrnél érte el az új Rába-medret. 1910-ben a torkolatot zsilippel zárták le és a Marcel vizét 5 km-rel feljebb, a gyirmóti bekötő töltés felett vezették a Rábába. 1931-1932-ben újra rendezték a Marcal torkolatát, és azóta a Marcal ismét az eredeti torkolat közelében, Gyirmót és Koroncó között önti vizét a Rábába. A régi Rába-meder ennél a torkolatnál kezdődik. A Marcallal mindössze egy tápláló zsilip kapcsolja össze. Ez a sok változás okozta azt a tévedést, amely szerint a régi Rába-medret gyakran Marcalnak vagy Holt-Marcalnak írják a régi térképek, de gyakran az újak is. Helyesen ezt a mesterséges morotvát Holt-Rábának kell nevezni. Érdekes, hogy a katonai térképek mindegyike pontosan írta és rajzolta a Rábát és a Holt-Rábát (GÖCSEI 1. 1979). A Holt-Rábába ömlik Győr és Ménfőcsanak között a Pándzsa-ér, amely a Pannonhalmi-dombság vizeit szállítja a Rábába. Ravazdtól délre több forrásból (egyik a Béla király kútja) ered és vize a Holt-Rábán, a Rábán keresztül jut a Mosoni-Dunába. A Rába a Belváros és Újváros között folyik északra és a Püspökvár alatt ömlik a Mosoni-Dunába. A torkolat előtt kis szigetet, a Radót alkotja, amelyet a