Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

GÖCSEI IMRE: Győr földrajza

régi erőd maradványaiból alakítottak ki. 1907 előtt a Rábca a Püspökvár alatt ömlött a Rábába és vizük közös torkolaton keresztül jutott a MosoniDunába. A város harmadik folyója a Rábca. A Rábca és a Repce egyazon folyó. A Repce Ausztriában ered, Zsira községnél éri el Magyarország területét. Répcelaknál északi irányba fordul, majd a Hanság területére jut. Itt felveszi a Rába bifurkációs ágát, a Kis-Rábát, innentől Rábca a neve. Felveszi a Hansági-főcsatornát és Győrnél ömlik a Mosoni-Dunába. A szabályozás előtt a Rábába ömlött. 1907-ben üj medret építettek számára, és ma a Rába torkolatától nyugatra, mintegy 400 m-re, önállóan ömlik a MosoniDunába. Régi medre megtalálható a Bercsényi ligetben. Szabályozása a Rábáéval egy időben történt. Szabályozáskor Győrtől nyugatra a Hanság területén új medret ástak a Rábcának (a meder méretei: fenékszélesség 18-20 m; árvízgátak távolsága 140-160 m). Árvizeit a Répcelaknál épített Répceárapasztócsatornán keresztül a Rábába vezetik, így árvizei nincsenek. Vize ritkán fagy be, mert a Hanság területén igen sok bomló szervesanyag kerül a folyó vizébe. Napjainkban folyik a Rábca torkolatának áthelyezése. A Rábcát az abdai közúti hídtól kiindulva nagyjában északkeleti irányba vezetik a Mosoni-Dunába, amelyet az új meder a 27,7 km-es szelvénynél ér el. A régi medret a kiá^ .snál zsilippel, a torkolatnál zsilippel és szivattyúteleppel zárják le. Ezen a régi mederszakaszon sem alulról, sem felülről nem duzzadhat fel a víz. Ennek következtében Győr külvárosaiban, Gorkijvárosban, Győr-Szigetben, Pinnyéden csökken a talajvíz szintje, ami minden szempontból kedvező. Az állóvizek Győr területén jelentéktelenek. Közülük a már említett Holt-Rábát, a város nyugati részén a Rábca morotváit és Sáráspuszta keleti oldalán az elmocsarasodott Báványt kell megemlíteni. Győrött a talajvíznek is fontos a szerepe. A város legnagyobb részén 2 m-nél mélyebben helyezkedik el a talajvíz. A Pannonhalmi-dombság felé haladva gyorsan süllyed a talajvíz szintje 5-15 m mélységre. A talajvíz jelentősége igen fontos, mert részben a Kiskúton (1884-ben), részben később a Mosoni-Duna mellett Révfaluban (1910-ben) felépített vízmű a talajvizet használta fel a város vízellátására. A vízművet kibővítették a Szőgye mellett (az Öreg-Duna partján) épített (1979-ben) parti szűrésű kutakkal. Győr környékének geológiai viszonyai alkalmasak a termálvizek feltárására is. 1962-ben elkészült a medencés uszoda közelében a 2000 m mélységű termálkút, amely 66,4 °C hőmérsékletű (720 l/perc) vizet adott. A második kutat a Bercsényi Gimnázium és a Dózsa-sportpálya között 1966-ban helyezték üzembe. Ez is 2000 m mély és 69 °C-os hévizet ad (1100 l/perc). A harmadik termálkutat a Mákosdőlőben 1973-ban fúrták, vizének hőfoka 68 °C, hozama 1500 l/perc, talp-