Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

TOMKA PÉTER: Györ a régészeti ásatások tükrében a kezdetektől a középkorig

lajdonképpen nincs olyan messze Csorna sem, ahol a Kárpát-medence egyetlen hunkori diadémja került elő. Nem ok nélkül sugallja tehát Bóna István professzor, hogy az a főnök, akihez a pannonhalmi lelet tartozott és akinek egyik asszonya ott lakhatott Csorna mellett, talán pont Arrabonában tarthatta a székhelyét. A régészeti nyomok — amint fentebb említettem — erre egyelőre sok támpontot nem adnak. A hunkor után gyors egymásutánban a gót uralom, majd interregnum következett, amit népnévvel megnevezni sem tudunk (Odoaker-kornak, az itt lakókat „prelangohard népességnek" szoktuk nevezni). A gótok 471-ben levonultak Itáliába, a 6. század első-második évtizedében a Duna mentét már megszállták a langobardok. A köztes időszakból alig van emlékünk. A Káptalan-dombon vastag fekete humuszréteg keletkezett, alján kora népvándorláskori cserepekkel, tetején már középkoriakkal. Elvadult bokrok, méteres csalán boríthatta a dombot, alig-alig mutatható ki valami kis élet ebből a korból — és ez vonatkozik a langobardokra is. Ezzel vége is a dolognak, egészen a magyarok megjelenéséig többet egyetlen darab leletünk nincs a Káptalandombról vagy a Belváros területéről. Lent a városban a hunok korát még néhány nagyon szegény sír jelzi — torzított koponyás sír például, ami egyértelműen erre a korra keltezhető — vaskés, vascsat az Összes leletünk, azaz igazán csóró népség volt. Az avar kor igazán nagy korszaka a vidéknek, fontos és tényleg minden szakkönyvben hivatkozott leleteink vannak — a települések és temetőik azonban újra kiszorulnak-kihúzódnak az „őskori" külső ívre. Sorakoznak a temetők: Repülőtér (Mithay Sándor leletmentése volt), Újszállások (néhány szórványlelet), Téglavető-dűlő, Köztemető bejárata (Lovas Elemér megfigyelése), Ritterföldek (egyetlen sír, a rézkori leletmentés „mellékterméke"). A Rábán túl a Somos-dűlőben (ma Bokányi Dezső utca vége) avar település néhány objektumát tártuk fel. Még a révfalui oldalon is Bácsa illetve Sáráspuszta távolságában bukkannak fel az első avar leletek. Az íven belül semmi, egyetlen darab avar cserép sincsen. Azt tehát, hogy Győr az avar capcan városa — ahogy Váczi Péter professzor gondolta és meg is írta a 700 éves évfordulóra megjelent kötetben, tessék elfelejteni. Szépen kiszámolta ő ezt papíron, de a gyakorlatban semmi nyoma. A Káptalan-dombon újra megjelenő település első nyoma már a magyar honfoglalás utáni. Megtaláltuk a Szent István kori ispáni várhoz tartozó gerenda szerkezetű sánc kis részletét és a mögötte húzódó gazdasági épületek sorát. Alatta olyan földbe mélyített tárház került elő, amit több mint negyven méter hosszan követtünk az ásatási területen, de mind a két oldalon „kilógott" belőle — gyakorlatilag a domb teljes déli frontját