Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

GÖCSEI IMRE: Győr földrajza

Csapadék. A Kisalföld csapadékára jellemző, hogy a nyugati részén több a csapadék. Győr a keleti részén helyezkedik el, itt kevesebb csapadék hull. Ha Győr, Kapuvár és Sopron adatait összehasonlítjuk, látjuk, hogy nyugat felé a Kisalföldön is növekszik a csapadék. Debrecen adatai azt mutatják, hogy az Alföldön a csapadék mennyisége kevesebb, mint a Kisalföldön. (5. táblázat) 5. táblázat. A csapadék havi és évi összege (mm, 1901-1970) Hú G vor Kapuvar Sopron Debrr con U901-1950) I. 35 35 34 32 II. 37 36 35 31 III. 38 41 42 34 IV. 45 50 52 45 V. 61 68 70 60 VI. 65 74 80 69 VII. 64 75 90 61 VIII. 59 68 74 61 IX. 50 59 61 46 X. 50 53 56 53 XL 53 54 54 51 XII. 48 47 46 41 EV 605 660 694 585 A csapadék évi menete hasonlít az országoshoz; azaz a legtöbb csapadék nyáron hullik, a tél a legszárazabb évszak. Győrött a legtöbb csapadék (65 mm) júniusban hull. Vízföldrajz A víz a város életében egyik igen fontos geofaktor, amely mind a természetföldrajzi alapok kialakulásában, mind a városi élet fejlődésében igen jelentős szerepet játszott. A folyóvizeknek és a felszín alatti vizeknek meghatározó szerepe van a város és környékének életében. Folyóvizek. Győr a „három folyó városa" . Címerében is megtalálható a Mosoni-Dunát, a Rábát és a Rábcát szimbolizáló három ezüstpólya. A három nagy folyó mellett feltétlenül meg kell említeni a Dunát (Öreg-Duna,