Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

GÖCSEI IMRE: Győr földrajza

minimum) való közelebbi fekvése idézi elő a terület sajátos, az Alföldéhez képest több óceáni hatást tükröző éghajlatát. A napsugárzás a legfontosabb éghajlati elem. Helyette a napfénytartamot, azaz az évi napsütéses órák számát vizsgáljuk. Érdekes, hogy Győr környékén és a Kisalföldön az egyforma napfénytartamú helyeket összekötő vonalak, az izoheliosz-vonalak majdnem pontosan észak-déli irányúak. Ez azt jelenti, hogy nyugat felé haladva csökken a napfénytartam. Jól mutatja ezt az 1. táblázat. 1. táblázat, A napfénytartam havi összegei órában 1901-1950 I. II. III IV. V. VI. VII. VI il. IX X. XI. XII. Győr 1958-75 65 90 128 195 244 245 276 252 201 151 80 52 1979 Sopron 59 81 140 181 246 256 266 255 182 116 62 44 1888 Debrecen 61 82 145 191 258 271 297 268 201 144 67 45 2030 Az adatok azt mutatják, hogy Győrben a napfénytartam megközelíti az évi 2000 órát. Ez az érték jellemző a Kisalföld keleti részére. Nyugat felé haladva csökken ez az érték. Mutatják ezt Sopron majdnem 100 órával alacsonyabb napfénytartam értékei. Debrecen adatai pedig az Alföld magasabb értékeit demonstrálják. Győr hőmérsékleti viszonyainak kialakulására a sugárzásnak és a légcirkulációnak van nagy hatása. A város évi középhőmérséklete 10,4 C°, ami a Kisalföldön elég magas, mert ha nyugat felé haladunk, ez az érték csökken. Mosonmagyaróvár évi középhőmérséklete 9,6 C°, Soproné 9,5 C°. A január aránylag enyhe, középhőmérséklete -1,1 C°, a július aránylag meleg, középértéke 21,0 C°. Ha ezeket az adatokat összehasonlítjuk az alföldi városok adataival, azt látjuk, hogy ott a tél hidegebb, a nyár melegebb, ezért az évi közepes ingás Győrött (22,1 C°) kisebb, mint az alföldi városokban, de nagyobb, mint a Kisalföld nyugati részén (Sopron 21,0 C°, Mosonmagyaróvár 21,6 C °). (2. száblázat)