Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

GÖCSEI IMRE: Győr földrajza

2. táblázat. A hőmérséklet havi középértékei, C° (1901-1950) Atlo»KÍ> 1. U. Ül. tV. V; Vi VÍL y Mi, IX. X. XI. Xll. Ív Jn^ Györ -1,1 0,5 5,6 10,7 16,0 19,0 21,0 20,0 16,2 10,6 5,0 0,9 10,4 22,1 M. magyaróvár -1,6 -0,5 4,9 9,9 15,0 17,9 20,0 19,1 15,4 9,9 4,4 0,5 9,6 21,6 Sopron -1,3 0,2 4,8 9,6 14,5 17,6 19,7 18,9 15,3 9,7 4,2 0,5 9,5 21,0 Debrecen -2,8 -0,8 4,8 10,4 16,1 18,7 20,8 20,0 15,7 10,1 4,5 -0,2 9,8 23,6 A szélviszonyok megértéséhez feltétlenül szükséges a légnyomáshelyzet ismerete. Hazánkban az egész év folyamán az Alföldön alacsonyabb, a Kárpát-medence szélei felé magasabb légnyomás uralkodik. Az Alpok hatására általában magas a légnyomás az ország nyugati határvidékén. Ezeknek a nyomásviszonyoknak a nyugati szél felel meg, de természetesen csak a magasban, mert a föld felszínén a domborzat nagymértékben befolyásolja a szél irányát. Az átlagos szélirányok szoros kapcsolatban vannak az uralkodó bárikus helyzettel. Télen, amikor a keleti nagy anticiklon hazánkra is kiterjeszti uralmát, gyakoribbak a keleties szelek. A nyugati szelek a ciklonális időjárással kapcsolatosak Magyarországon, a Kisalföldön és Győrben. Minthogy az óceáni légtömegek előnyomulása gyakoribb a nyári félévben, ezért ekkor gyakoriak a nyugati szelek. A nyugati szelek a Dévényi-kapun keresztül érik el hazánk területét, illetve a Kisalföldet. Kijutva a Kisalföldre, sugarasan szétáramlanak. Ezért míg Mosonmagyaróvárott és Győrött az északnyugati szél, addig Sopronban az Alpok módosító hatására már az északi szél az uralkodó. (3. táblázat) 3. táblázat. A szélirányok gyakorisága (%-ban, 1921-1971) !• LK K DK f) f>\v Ny m S/elcsend Sopron 27 2 3 9 16 5 4 18 16 Mosonmagyaróvár 9 4 4 15 10 7 7 31 13 Győr 12 5 6 16 9 13 11 24 4 A táblázatból az is kiolvasható, hogy Győrött az északnyugati szél az uralkodó, de a többi szélirány sokkal gyakrabban fordul elő, mint Mosonmagyaróvárott. A szél irányán kívül fontos a szél sebessége is. Az Éghajlati Atlasz térképei alapján megállapítható, hogy hazánk legszélesebb területe a Kisalföld nyugati része. Győrött már a szél átlagos sebessége kisebb, mint a tőle nyugatabbra eső területeken.