Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

HOMVÁRI JÁNOS: Győr története a két világháború között

megyenév utalt az ideiglenességre és a két háború közötti legfontosabb külpolitikai célra, a revízióra. Győr az egyik pillanatról a másik pillanatra határszéli város lett — ennek összes következményével. A felvidéki Csallóköz és Burgenland elcsatolásával a város elveszítette korábbi legfontosabb gazdasági-kereskedelmi kapcsolatait. A legnagyobb győri gyárak az egész Monarchia felvevőpiacára termeltek. Sőt, a Vagongyár az Osztrák-Magyar Monarchián kívül a Balkánra és a tengerentúlra is szállított vasúti gördülőanyagot és egyéb termékeket. Nyugat-Dunántúl legnagyobb gőzmalma, a Back Hermann Hengermalom a környék gabonájának őrlésén túl a dualizmus korában vámőrlést is végzett a Bácska-Bánátból és a Balkánról származó gabonákból. Ez a malom (a pesti és a többi trianoni területen maradt malmokhoz hasonlóan) a nyersanyagforrások elveszítése miatt krónikus kapacitáskihasználatlansággal küszködött a két világháború között. 1919. augusztus 18 - október 4 között román csapatok szállták meg Győrt. A megszállás a Győri Agyúgyár teljes leszerelésével járt együtt. Mint ismeretes, a román hadsereg elsősorban a hadi- és az állami üzemeket fosztogatta. Ennek esett áldozatul Közép-Európa legmodernebb ágyúgyára is, amelyet az állam a pilseni Skoda-múvek és a német Krupp-konszern közreműködésével 1913-ban Győrött kezdett építeni. A magyar ipartelepek közül a Győri Agyúgyár szenvedte el a legnagyobb kárt. A románok elvittek 344 teljesen felszerelt motort, 1930 db szerszámgépet és minden mozdítható anyagot (beleértve a kapcsolókat és a falakba épített villanyvezetékeket is). A gyár leszerelése, a krónikus szén- és nyersanyaghiány, a külkereskedelem hiánya, az utódállamok csaknem teljessé váló blokádja, a dühöngő infláció miatt dezorganizálódó gazdaság, az akadozó közszolgáltatások (a Gázmű 1918-1922 között állt, a vízmű csak 6-9 és 17-19-ig szolgáltatott teljes nyomással vizet, a városi villamosmű is korlátozta a szolgáltatását) a háború után mintegy 6000 főre duzzasztották a győri munkanélküliek számát. Átlagos munkáslétszám a Győri Ágyúgyárban 1913 1917 1919 június 1919 szcpt. 1919 dec. 1920 1921 — 5000 1749 1749 229 186 50