Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

HOMVÁRI JÁNOS: Győr története a két világháború között

1920 után, mintegy 2000 menekült jelent meg Győrött, akik főleg Felvidékről elűzött tisztviselők voltak és semmiféle megélhetéssel, lakással nem rendelkeztek. Ez az ellátatlan tömeg (a vagonlakók) igen nagy gondot jelentett a város akkori vezetésének. Összességében Győr helyzete nagyon nehézzé vált az T. világháború után. A területi változások ugyanakkor a dualizmushoz képest is tovább növelték Győr ipari (gyáripari) jelentőségét, ti. nagy iparvárosok (Pozsony, Fiume, Nagyvárad, Arad, Kolozsvár, Kassa, Temesvár, stb.) a trianoni határokon kívülre kerülnek. Ezzel Győr a két világháború között Budapest után az ország 2. legjelentősebb ipari centruma lett. Az 1930-as népszámlálás idején Győrött 11 568 munkavállaló dolgozott az iparban. Ez olyan tömeg, amelyhez hasonló nagyságrenddel (Budapestet és környékét természetesen nem számolva) csak Pécsett, Ózdon és Salgótarján környékén lehetett találkozni. Az ipari munkások Győrött teljes egészében a város területére és a környező falvakra koncentrálódtak, míg Pécs, Ózd, Salgótarján környékén jobban szétszórva, nagyobb területen helyezkedtek el. Az iparból élők aránya tekintetében Győr (45,8 %), még Budapestet is megelőzte (40,8 %). Különösen magas a gyáripari foglalkoztatottak aránya (az országos 50 % helyett itt 63-64 %). 1932. október 1-én Győrött 69 gyár volt, ugyanakkor a 10 törvényhatósági jogú városban öszsz.esen 413, tehát Győrött működött a törvényhatósági jogú városok gyárainak 16,7 %-a, itt foglalkoztatták az összes gyáripari munkásság 25,9 %-át, itt állították elő a gyáripari termelési érték 22 %-át, stb. Vagyis, ha a megoszlás arányos lett volna, akkor mindegyik törvényhatósági városra a megfelelő érték 10-10 %-a esett volna. 2. Infláció, stabilizáció, népszövetségi kölcsön Az I. világháború utáni válságos helyzetből a 20-as évek közepére lábalt ki a város. Országosan a gazdaságot részben a Népszövetség segítségével felvett mintegy 300 millió aranykoronás kölcsönnel, főként azonban szigorú takarékossági intézkedésekkel, a költségvetési kiadások radikális lefaragásával sikerült szanálni. A konszolidáció után az országba beáramló magánkölcsönök áradatából Győr is részesedik. Az ún. egyesített városok kölcsöne révén két ízben (1925-ben és 1926-ban) összesen több mint 1 millió (805 ill. 103 ezer) dollár hitelhez jutott Győr a New York-i Speyer és Társa bankkonzorciumtól. A kölcsönt 20 éves törlesztéssel, 7,5 %-os kamatra, 82 ''(--os kibocsátási árfolyamon (vagyis meglehetősen kedvezőtlen feltételekkel) kapták a városok. Ennek ellenére ez a hitellehetőség jelentős szerepet játszott abban, hogy Győr a 20-as években a háború okozta problémákon túltegye magát. A kölcsön felhasználásáról szóló 1936. november 28-án kelt, a