Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

SZAKÁL GYULA: Győri elit a 19. és a

éves teljes városi adó- és illetékmentesség igen gáláns ajándék volt. Hasonló szemlélettel segítették 1913-ban az Ágyúgyár megalapítását. Ingyen átengedtek a gyárnak 20 holdnyi területet, gáz-, víz- és csatornavezetéket, makadámutat építettek számára. A gyáripar megteremtése során a helyi igények, szándékok és törekvések szorosan kapcsolódtak a Monarchia fejlettebb tartományai által nyújtott lehetőségekhez. Az előnyös befektetési kilátások, a kedvező földrajzi fekvés szinte vonzotta a tőkét. A legkorábbi sikeres és nagyobb volumenű vállalkozást, az olajgyárat a morvaországi születésű Kohn Adolf indította el. A szeszgyárat és Keksz- és Ostyagyárat megalapító Léderer Ágost és a Koestlin család Ausztriából települt át. Itáliai területekről érkezett Forgianini Cedaró, aki sikeres szalámi készítő üzemet működtetett. Gráb Miksa Csehországból, Keffel Ede pedig egy lipcsei cég leányvállalataként hozott létre a viaszosvászon-gyártás területén sikeres üzemet. Olyan országos és nemzetközi hírű család, mint a mindmáig jól csengő Ganz és a Zeiss tagjai is szerencsét próbáltak a városban. A teljesség igénye nélkül felsorolt tények jelzik, hogy a városban a helyi vállalkozók részéről felhalmozott tőke, a szakértelem és a kockázatvállalási hajlam a modern gyáripar megalapozása felé fordult. A rátermett városvezetés és a fogadóképes városi polgárság jóvoltából a monarchia felbomlásakor Győr a legiparosodottabb vidéki város volt. Győr gazdasági vezető rétege a századforduló körüli években Egy város életképességét alapvetően meghatározza, hogy a településen kialakult vagy oda betelepült gazdasági-politikai elit milyen teljesítményekre képes. A vezetőcsoportok összetétele, érdekei, szemlélete, mentalitása és nem utolsósorban cselekvési elszántsága, ereje hosszú évtizedekre megakadályozhatja vagy elősegítheti a város boldogulását. A polgárosodás legalapvetőbb feltétele, a rugalmas vállalkozói magatartás csak akkor alakulhat ki és erősödhet sikeres cselekvési mintává, ha a gazdasági tevékenység gyümölcsözőnek bizonyul. Természetesnek vehetjük, hogy ezt leggyorsabban a vagyonos rétegnél érzékelhetjük. Az adólisták tanúságai szerint, megszakításokkal ugyan, a 19. század végén nem nagyarányú, de stabil vagyoni gyarapodás figyelhető meg a város legtehetősebb polgárai körében.