Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

TOMKA PÉTER: Györ a régészeti ásatások tükrében a kezdetektől a középkorig

Arrabona esetében erre még Diocletianus vagy már Nagy Constantinus uralma idején kerül sor). A későrómai erőd hosszú szakaszát sikerült feltárnunk, a 2,8 m széles, helyenként három méter magasan álló, patkó alakú tornyokkal tagolt borzasztó erős falat az építkezés során sajnos értelmetlen módon teljesen elpusztították. A bemutatás egyedülálló lehetőségét szalasztotta el a város, most már csak abban reménykedhetünk, hogy néhány ponton későbbi feltárások vagy városrendezés során sikerül még valamit elkapni belőle. A későrómai változások következményeként új csapatok kerülnek az erődbe, nem is lehet egészen biztosan tudni, hogy kik. A Notitia Dignitatum nevű 4. század végi — 5. század eleji forrás különböző, Arrabonában állomásozó csapatokat nevez meg (lovasokat, mint az équités promo ti és a cuneus equitum Stablesianorum, hajósokat, mint a milites liburnarii), ezek valószínűleg nem egyszerre állomásoztak itt, hanem talán egymás után, az sem zárható ki, hogy csak rész-egységeik tartózkodtak az erődben. A 4. század utolsó nagy korszaka, a valentinianusi kor után ez is megszűnt. A limestáborokból visszavonták a katonaságot. Arrabona is erre a sorsra jutott — az ásatások alapján igazolni tudtuk, hogy a környék lakossága költözött az erődfalak mögé. Ettől kezdve már határvédő parasztkatonaság (limitanei) védi az erődöt, ameddig védi. Női dolgok, gyöngyök, orsógombok kerültek elő a Káptalandombon a késő római rétegek tetején, amelyek egyértelműen azt mutatják, hogy polgári népesség tartózkodik a falak mögött. Gazdálkodásuk egyre inkább önellátóvá válik. Korábban a katonaság zsoldjával-igényeivel a távolsági kereskedelem hajtóereje volt, itáliai sigillata-edények, üvegek, rajnavidéki díszedények kerültek elő az erőd területéről. Ettől az időtől kezdve a távolsági kereskedelem megszűnik, saját maguk fabrikálják a kis edénykéiket valahol a környéken és szemmel láthatóan megnő a vadászott állatok aránya az előkerült állatcsontok között. Addig a rendszeres ellátás következtében a jól megszokott katonai menü maradványai kerülnek elő a rétegekből, elsősorban szarvasmarhacsontok (ÍZ római korban nagyon vigyáztak a katonák kondíciójára). Ennek a 4. század végén — 5. század elején vége szakad, megjelennek a szarvas-, őz- , halcsontok. Magam csak ennyit tudok megállapítani, az állatcsontok szakértői nyilván sokkal többet tudnak majd mondani, ha az anyag egyszer a kezükbe kerül. Lent a váralján, az erődön kívül polgári település csatlakozik a táborhoz (vicus, canabae — ez utóbbi jelentése: bódék). Tulajdonképpen hevenyészett kis telep: nem város, hiszen nem kapott soha a római korban városi rangot. De itt voltak a kereskedők, az iparosok, a kocsmák, a lányok... Nagyon jó minőségű importáru került elő sorozatban a polgári településről, műhelyeket is sikerült feltárnunk. Itt laktak a katonák családtagjai. A ko-