„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
Márfi Attila: Kultusz, emlékezet: a francia emlékmű Pécsett
Franciák Magyarországon, 1809 Előkészületek, a Szobor Bizottság működése. A kezdeményezés A századforduló környékén, 1899-ben vetődött fel először hivatalosan a városban eltemetett francia katonák számára létesítendő emlékoszlop állítása.43 Meglepő módon a kezdeményezés az akkor már nyolc éve létező város és környékét szépítő Mecsek Egyesülettől származott. Dr. Krasznay Miklós a természetvédők részéről az alábbi indítványt adta be a Mecsek Egyesület választmányának: „A város fölött elterülő Misina alji fennsík legszebb pontján a Kardos és a Kis utak között néhány halmocska jelöli meg nyugvóhelyét az 1811. évben odatemetett 110 francia katonának. Mindig kevesebb lesz azok száma, kiknek a »francziák sírjáról« közvetlen tudomással bírt élőtanúk beszéltek és bár ma még ismerjük a helyet és tudjuk annak történetét, de miként az idők pusztító ereje elsimítja a temető halmokat, akként törlődik ki az élők emlékezetéből a külső jelenséghez nem fűződő hagyomány. Ne hagyjuk e helyet továbbra jeltelenül, állítsuk fel a 110 névtelen hős sírjánál emlékkövet, megörökítve a lepergő század legjelentősebb eseményéhez fűződő helyi történetet. Zsolnay Vilmos gyáros úr fölállítana saját költségén egy pyrogránit oszlopot, de ennek közadakozásból kell létesülnie és díszesebb lesz, ha néhány száz forintot e czélra összeadunk. A megvalósításra pedig leghivatottabbnak a pécsi Mecsek Egyesületet tartom. Ugyanazért azon indítványt terjesztem a tekintetes választmány elé, hogy vegyen ezen ügyet kézbe, kérjen föl e czélból a hozzá értő városi polgárok közül néhányat és alakítson velük szűkebb bizottságot. Ezen bizottság azután bocsássa ki a gyűjtőíveket, kérje föl a helyi lapokat a gyűjtésre és az adományok nyugtázására, lépjen érintkezésbe a hely iránt a városi hatóságokkal, az emlék tekintetében a gyáros úrral, egyszóval állítsa föl az emlékkövet legkésőbb jövő év végéig. Ezen indítványom sürgős tárgyalását és elfogadását kérve, tisztelettel vagyok: Krasznay Miklós dr. alapító tag"44 Fontos megjegyeznünk, hogy több itt elhangzott adat azóta módosult, de ezzel a beadvánnyal vette kezdetét tulajdonképpen az emlékmű ügye. Igaz egy érintőleges megjegyzés arra utal, hogy ez a kezdeményezés nem az első, de bővebbet a részletekről egyelőre nem tudni. A következő érdemi lépés 1900 februárjában történt. Ekkor egy jeles grénium45 közreműködésével az előbb már említett rejtélyes halmok egyikén próbaásatást végeztek, de egyelőre eredménytelenül. A közelben lévő két másik halomnál is végeztek úgynevezett keresztvágást, mint43 BML XIII. 13. II. 44 PN, 1899. december 17. 45 Krasznay Miklós dr. Szikorszky Tádé, ifj. Kiss József, Német Gyula, Tripammer Lajos, Várady Ferenc és Suba Rezső városi főerdőmester. 98
