„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)

Márfi Attila: Kultusz, emlékezet: a francia emlékmű Pécsett

Franciák Magyarországon, 1809

halottal. Megbízatásom tulajdonképpen csak az 1809/10. évre vonatkozott, tehát a 8. sz. kórházra. Az anyakönyv hitelesítő záradéka alatt mindjárt megláttam Wuck kapitány, kórházparancsnok aláírását, melyet a Pécsett megtalált több eredeti után már jól ismertem. Az anyakönyvet Segulja kórházi káplán nagy pontossággal és szépen vezette 1809. nov. 1-től 1810. január végéig; innét márc. 31-ig a kórház föloszlatásáig Visona kórházi káplán vezette a matrikulát."28 Mindkettőnek csak az a gyöngéje, hogy sem magyarul, sem franciául nem igen tudtak, miért is a nevek részben hibásan vannak bejegyezve. De ennek más oka is van. A kórházba az egyes transzportokkal érkezett betegeket őrmesterek és káplárok hallgatták ki. Az elcsigázott nagybeteg katonák neveiket, születési községüket kiejteni tudták, a magyarul és franciául nem sokat értő altisztek, hallomás után, valahogyan ráírták minden egyes betegnek a fejlapjára, a túlságosan elfoglalt orvos csupán a diagnózist írta rá. Aki meghalt, annak fejlapját átadták a kórházi káplánnak, ez aztán a fejlap adatait bevezette a halottak anyakönyvébe.

Nehogy másolásnak vehessék munkámat, az anyakönyvi rovatoknak a felét figyelmen kívül kellett hagynom. Mellőztem a vallás, a családi állapot, az életkor, a kórházba való fölvétel napjának és a századnak rovatát, melyhez az illető tartozott. Ellenben jegyezgettem a következő hasábokból:

• Vezeték és keresztnév;

• Születési hely (ország, város, község szerint);

• Francia ezred sz. melyben a kimúlt fogoly szolgált, a fegyvernem megjelölésével (huszár, dragonyos,29 vadász, tüzér), s ahol ilyen megjegyzés nincsen, ott gyalogezred értendő;

• Szolgálati viszony, rang (őrmester, káplár,30 közlegény, trombitás, tiszti szolga);

• Halál napja és eltemettetés helye (Pécs);

• Orvosi diagnózis minden egyesnél, tehát a halált okozó betegség neme.

Ez utóbbinál állapítható meg, hogy az uralkodó epidémia vérhas volt. Tiszti kórház ezen alkalommal nem volt Pécsett, csak legénységi. Az említett kórházat megelőzte a 28. sz. tábori főkórház Pécs, Zombor, Székesfehérvár városokban. 1809. június elejétől december végéig. Ennek halotti anyakönyve is meg van, melyet Pécsett Schinkovics Jeromos, szent-lamberti bencés vezetett. Mikor a harcterekről a betegeket százszámra hozták, a pécsi kórházat önállósították és az akkor Pesten beszüntetett 8-ik számnak a folyószámát adták a pécsinek, a 28-ik számúnak főhelyévé Székesfehérvárt tették. Fehérvárott is roppant sokan haltak

28 Matricula, latin kifejezés, jelentése anyakönyv.

29 Francia és német eredetű, régies katonai kifejezés, jelentése könnyű felszerelésű lovaskatona a nyugat-európai hadseregekben.

30 Olasz és német eredetű, régies katonai kifejezés, jelentése tizedes.

94